Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Balázs Béla: A kert és az asszony Hatalmas ősz van. Behódolt a kert A fák mezítlen, néma foglyok állnak Elébe szórván kincseit a nyárnak Most ítéletre várnak. Vár a kert. …
Balázs Béla: A kert és az asszony Olvass tovább Havas Gyula: Őszi ének Ég azúrja, őszi napsugarának sárga selyme, lengedezz! Vágyaim viharvert csolnakának üdvözítő tenger ez. Benne csendes búval ülök és a messzi part felé repűlök, arra küldöm énekem. …
Havas Gyula: Őszi ének Olvass tovább Reményik Sándor: Elakadt vonatok Cél felé futó vonatok elé Hótorlaszt emelget a Nemere: “Hé emberkék, van-e sok dolgotok? Látjátok, nekem nincsen semmi se. Csak szép, bő, fehér halált ontani, Csak …
Reményik Sándor: Elakadt vonatok Olvass tovább Czóbel Minka: Dér Deres reggel, – Akácz vége Benyúlik a Zöldes égbe. Kékes hamvas Vetés felett Kavarog a Varju sereg. Rezdül fénye Napsugárnak, Falunk felől Hangok szállnak: Szél elhordja, Szél …
Czóbel Minka: Dér Olvass tovább Kisfaludy Atala: A szenvedőkhez Oh ti, kiket nagy bú, Nagy fájdalom ére, Boruljatok a hű Természet keblére! Óh, csak értenétek Ti a természetet! Mennyi vigasztalót Beszél, mennyi szépet! Óh, csak …
Kisfaludy Atala: A szenvedőkhez Olvass tovább Czóbel Minka: Egy talányról Megmozdúl a föld, nő az élet! A világ uj tavaszra éled, Szétfoszlik a hólepte álom Mindent befénylő napsugáron. Kizöldül száraz ágak vége, Aranyfehérség távol égbe’ Sirhantokról …
Czóbel Minka: Egy talányról Olvass tovább Ady Endre: Himnusz a tavasznak Hiszen harsogás a dolga, Éhes, ékes nagy legény, De sohse volt ilyen torka, Ilyen harsány sohasem. Óh, Tavasz, én úgy szeretlek, Te nagy, zengő rosszaság, …
Ady Endre: Himnusz a tavasznak Olvass tovább Sárosi Árpád: A magvető Két gladiátor, élet és halál Birokra feszül a mezők felett. Az ember vet, csak vet. Az Isten-kéz a szivébe talál, Zsoltáros ének szárnyat tereget: Adj Uram …
Sárosi Árpád: A magvető Olvass tovább Harsányi Kálmán: Béke A mezőn, A réten, Csöndes nyári éjjel Harmatos Köntösét Teregeti széjjel. Lomb, virág, Falevél, Pehelypuha pázsit, Halovány Csillagok Könyűitől ázik. Lágy szellő Sohajtva Száll a rónán végig, …
Harsányi Kálmán: Béke Olvass tovább Sáfáry László: Hegylakók Felétek nincsen délibáb, csak ködverő hegyek. A napsugár itt messze van, nektek szomszédotok. Magasban élő hegylakók! Én köztetek vagyok. Sáfáry László: Hegylakók Még több vers: Karácsony …
Sáfáry László: Hegylakók Olvass tovább Aszlányi Károly: Búcsú a kedves kislánytól Kilenc szomorú tücsök csiripelt hajnalban, a házatok előtt és én voltam a karmester úr. Hogy nevettek a leveli békák! hasukat fogva. Száz láng kimúlt …
Aszlányi Károly: Búcsú a kedves kislánytól Olvass tovább Eötvös József: A tóhoz Tó, mi nyugton áll vizednek Messzenyúló tűköre; S nemde hányszor felriasztott Már a vésznek vad keze! Színeden a holdvilágnak Képe úszik s csillagok; – S hányszor …
Eötvös József: A tóhoz Olvass tovább Kölcsey Ferenc: Vad homály kél… Vad homály kél nyúgot boltozatán Éjjelében a nap elmerűl, Barna felhő szikla tornyozatán Szívborzasztó néma csendben űl, Rejt villámot, rejt halált keblébe, Vándor indul mégis …
Kölcsey Ferenc: Vad homály kél… Olvass tovább Reichard Piroska: A mezőn Tavaszi fűtenger lélegzete leng, mint harangszó, zeng el felettem a csend. Áldott déli hőnek fénnyel öntözött dús füvei nőnek ujjaim között. Fenn a mélylő kékig halkan …
Reichard Piroska: A mezőn Olvass tovább Pósa Lajos: Madárszárnyak Vándor, állj meg! az ég harsan. Hova mennél a viharban? A sötét, vad éjszakába’ Szól az orkán orgonája, Záporesőt ont a felhő, Recseg-ropog, zúg az erdő. Ki-kigyul …
Pósa Lajos: Madárszárnyak Olvass tovább Fazekas Mihály: A kelletekorán jött csendes esőhöz Óh hozott Isten gyönyörű esőcske! Héj be jókor jössz, ihol a reménység Már is elkezdett vala csüggedezni Gyenge hitünkben. Már az ég boltját …
Fazekas Mihály: A kelletekorán jött csendes esőhöz Olvass tovább Juhász Gyula: Azt álmodtam… Azt álmodtam, hogy mind kihalt a földről Az ember és a föld csak élt tovább. Tavasszal kicsíráztak a göröngyök És kivirítottak a violák. A madarak vígabban …
Juhász Gyula: Azt álmodtam… Olvass tovább Fazekas Mihály: Aggodalom Virágzásom idejében Akármerre kerültem, A természet nagy kertjében Minden nyitott körűltem; Minden újult, éledett, Minden örvendeztetett. Héj de már hogy meghervadtam, Ha lehajtom fejemet, Azt súgja a …
Fazekas Mihály: Aggodalom Olvass tovább Oláh Gábor: Ülök a dombom A dombon ülök, mint a gomb a bazilika gömbjén. Csakugyan, száll is hozzám fel ködökbe szövött tömjén, A dárdahegyű füvek és sárgaruhás virágok Imádság-sóhaja hozzám …
Oláh Gábor: Ülök a dombom Olvass tovább Juhász Gyula: Vidéki napraforgó Öreg kert mélyén láttam őt Tikkasztó nyár fülledt delén. A vén kert mindig naptalan S ő csöndesen csak várt szegény. Várta az istent, a napot, Felé …
Juhász Gyula: Vidéki napraforgó Olvass tovább