Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Somlyó Zoltán: Ha már a kinok függönyét… Ha már a kínok függönyét a sors fejünk köré csavarta, világosság lesz a sötét és szánalom a bosszú kardja. A hold is nappá …
Somlyó Zoltán: Ha már a kinok függönyét… Olvass tovább Szendrey Júlia: Gondolatim, érzeményim… Gondolatim, érzeményim Szárnyra keltenek, Nyitva hagytam kalitkájok S elröpültenek. Ne szálljatok a világba Ne hagyjatok el, Nem vár ott barát ti rátok Nem meleg kebel. Nem …
Szendrey Júlia: Gondolatim, érzeményim… Olvass tovább Reviczky Gyula: Szépen fognak eltemetni Egy vigasztal életembe’: Ha eszembe jut halálom. A jó módból kirekeszve, Azt a sírba’ feltalálom: Szépen fognak eltemetni. Rossz ruhában tengve-lengve, Fázva küzdtem a nyomorral, …
Reviczky Gyula: Szépen fognak eltemetni Olvass tovább Czóbel Minka: Örökre, mindörökre Ha érzésed, ha vágyad van, Temesd el hűs magányba, Megfejthetlen titok marad A boldogság talánya. Hiába űzöd – elvonul Csalóka, szürke ködbe, S te tőle …
Czóbel Minka: Örökre, mindörökre Olvass tovább Kosztolányi Dezső: Csillagok Ma téli pompafényben felkelétek, aranysugárotok a hóra hull, hadd nézem a fényt, oly rövid az élet! Holnapra már tán ott leszek alul, s ti így ragyogtok épp …
Kosztolányi Dezső: Csillagok Olvass tovább Fenyő László: Jegyzetek a csendről: Boldogtalan Csend, csend, selejtes, semmit se rejtesz, rosszminőségű csend, előtted, mögötted se fény, se árnyék, semmise leng. A jó csend borongós, mint a teliholdnak: udvara …
Fenyő László: Jegyzetek a csendről: Boldogtalan Olvass tovább Juhász Gyula: Szakolcai emlék Pösze cseléd, kis tót leányzó – Mint ódon morva oltárképeken – Loholva ment ki a végállomáshoz, Hogy estvére otthon legyen. De a vonat – ó sorsunk …
Juhász Gyula: Szakolcai emlék Olvass tovább József Attila: Parasztanyóka Vén, ráncos arca majdnem fekete, Kiszítta régen már a nap heve, Fogatlan szája bús sóhajüreg, Oly csöndes néni és olyan öreg. Fonnyadt karjával multakat ölel, Halálra vár …
József Attila: Parasztanyóka Olvass tovább Tóth Árpád: Őszi kérdés Jártál-e mostanában a csendes tarlón este, Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér, S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze, S róluk a szénaillat meghalni visszatér? …
Tóth Árpád: Őszi kérdés Olvass tovább Reményik Sándor: Idegen vendég a kánai menyegzőn Itt is, ott is menyegző, Kána. Öröm villan e bús világra. Ritka, drága kicsike ünnep: Az arcok egymásra derülnek. És hivatalos vagyok én …
Reményik Sándor: Idegen vendég a kánai menyegzőn Olvass tovább Dsida Jenő: Kacagsz Olyan vidáman, édesen kacagsz, Mint ezüst csengő, csilingelve, halkan!… És hallatára idebenn Egy emlék fut át szívemen: Valamikor még én is így kacagtam… Olyan vidáman, édesen kacagsz! …
Dsida Jenő: Kacagsz Olvass tovább Petőfi Sándor: Gyertyám homályosan lobog… Gyertyám homályosan lobog… Magam vagyok… Sétálok föl s alá szobámban… Szájamban füstölő pipám van… Multam jelenési lengenek körűlem… Sétálok, sétálok, s szemlélem A füst árnyékát …
Petőfi Sándor: Gyertyám homályosan lobog… Olvass tovább Dsida Jenő: Jó álom Olyan jó hozzád dörgölődni a szomorúságommal, beleszédülni lelked melegébe s édesen szundikálni. Azt álmodni tejfehéren, hogy sose születtem meg, hogy vissza tudod adni a csókjaimat. Pattog …
Dsida Jenő: Jó álom Olvass tovább Ady Endre: Sóhajtás a hajnalban Óh, pírban fürdő Szépséges világ, Pihent testeknek Boldog, lomha kéje, Rejtelmes, fényes, Ezer puha fészkű, Gyönyörű város. Óh, szent hajnal-zengés: Élet szimfóniája, Csodálatos Élet, Be …
Ady Endre: Sóhajtás a hajnalban Olvass tovább Juhász Gyula: Tehenek Minden este fáradt baktatással Elvonulnak ablakom előtt, Feketén és fehéren kocognak És nem látnak soha engem ők. Nem tudják, hogy felleg jár az égen És kigyúlnak fönn …
Juhász Gyula: Tehenek Olvass tovább Tóth Kálmán: Sírjon, ríjjon a hegedü… Sírjon, ríjjon a hegedü, Bánatomat sírja, Míg a hajnal az ablakot Be nem pirositja. Huzd rá czigány! ne is állj meg! Sötét még az …
Tóth Kálmán: Sírjon, ríjjon a hegedü… Olvass tovább Tóth Kálmán: Zene alatt Szól a zene szomorúan – Hadd szóljon még szomorúbban! Szakadozzon a húr, Törjék el a vonó, Engem már az vidít Csak a mi szomorú. Szól …
Tóth Kálmán: Zene alatt Olvass tovább Kölcsey Ferenc: Intés Zeng hazát és zeng szerelmet, Magyar hű nép, a lant; Ó ne bánd, ha lágy hangjátol Szíved meg-megdobbant! És ne bánd, ha lágy hangjátol Szívedre bánat gyűl; …
Kölcsey Ferenc: Intés Olvass tovább Szabolcska Mihály: A Grand Caféban Sír a nóta, magyar nóta, Muzsikálnak este óta Messze, messze idegenben, Mesebeli tündérkertben, Egy párizsi fogadóba’; – Fogadóba’! Mennyi érzés, mennyi bánat! Szíve van tán …
Szabolcska Mihály: A Grand Caféban Olvass tovább Arany János: Dal A hegedű száraz fája, Beh szomorú a nótája! Úgy megsí-rí, úgy kesereg, Talán a könnye is pereg. A hegedű bús nótája, Magyar ember múlat nála: Úgy megdanol, …
Arany János: Dal Olvass tovább