Dsida Jenő: Az első hó
Dsida Jenő: Az első hó A kis angyalkák szürkeszín szitáján a földre szikra lisztszemek szitálnak s a fehér földre mosolyogva, lassan repülnek, szállnak. Fehér a szántás, fehér a vetés, …
Dsida Jenő: Az első hó Olvass továbbVers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Dsida Jenő: Az első hó A kis angyalkák szürkeszín szitáján a földre szikra lisztszemek szitálnak s a fehér földre mosolyogva, lassan repülnek, szállnak. Fehér a szántás, fehér a vetés, …
Dsida Jenő: Az első hó Olvass tovább
Darmay Viktor: Az éjszakák Oh, én mindig szerettem őket, Oh, gyönyörűk az éjszakák, Csillogó rongyát ha letette, Nem sejti, mily szép a világ. Hisz untat a zaj, fáraszt a fény, …
Darmay Viktor: Az éjszakák Olvass tovább
Juhász Gyula: Fák Oly mozdulatlanul nyugodtak A kerti fák az őszi fényben. Talán a nyárról álmodoznak, Csak egy levél hull néha szépen. Az élet csöndje ez a béke, A nyugalom …
Juhász Gyula: Fák Olvass tovább
Szenes Hanna: Kék hegyek Végtelen békében megfürdött kék hegyek Suttogták csendjüket felém, Uram! Hadd vihessem magammal a lelket, Amit ők leheltek belém. Tátra, Biela-Voda, 1938. Szenes Hanna: Kék hegyek …
Szenes Hanna: Kék hegyek Olvass tovább
Tompa Mihály: Ne hivj… Ne hivj engem ki a mezőre, Ha elveszett virága, zöldje! Vagy a gyorsan futó patakhoz, Mely a bércről hullt lombokat hoz; Ábránd, öröm, dal messze-széledt… Közel, …
Tompa Mihály: Ne hivj… Olvass tovább
Kosztolányi Dezső: Hervadt kertben A kerti golyókon a nap tüze ég… Langyos sugarak, bús őszi mosolygás. Szótlan haladok fáradt utamon s vérem melegíti a nap sugara. A ritka lugas, mely …
Kosztolányi Dezső: Hervadt kertben Olvass tovább
Czóbel Minka: Napraforgó királyné Szolgálóim szürke pókok, Fonjatok gyorsan serényen, Hogy a fátyol lenge fátyol Még vasárnap készen légyen. Szivárványos lágy ezüstből Légyen fonva minden szála, Szőjétek a tündérfátyolt Szép …
Czóbel Minka: Napraforgó királyné Olvass tovább
Reményik Sándor: Háromság Három rózsabimbó Nyílik a szobámba – Pohár-vízbe nyílik. Hogyha szívem tisztább Illatuk lehatol, Lehatol a szívig. Három rózsabimbó – Azt sem tudom, honnan Került a szobámba. De …
Reményik Sándor: Háromság Olvass tovább
Czóbel Minka: Pávacsillagok Kerti utra lassan hullnak Zsugorodott falevelek, Megcsörrennek, elsiklanak Apró kövű porond felett. Kanyargó út, rég elhagyott – Mely ápolta eltünt a kéz, Vágott széle össze lapúl – …
Czóbel Minka: Pávacsillagok Olvass tovább
Csokonai Vitéz Mihály: A rózsa Gyakran a setétes üregű barlangnak Rejtekébe fényes kincshalmok lappangnak, Gyakran a természet láthatatlan karja A keserű alá az édest takarja, A kezeket sértő tövissek bokrai …
Csokonai Vitéz Mihály: A rózsa Olvass tovább
Sárosi Árpád: Az erdők utján Nem vagyok én magam, Ha az erdők utján egyedül is járok, Virágok, madarak, Szivemhez nőtt régi, régi jó barátok. Láttak szomorun is, Láttak, tuláradó örömmel …
Sárosi Árpád: Az erdők utján Olvass tovább
Sárosi Árpád: Mesélgetek az erdőmnek Te még nem vártál. Korán jöttem. Nincs még pompája drága dísznek. Mezitlen állsz, mint szűz menyasszony, – Kit holnap esküvőre visznek. És öltöztetnek. Homlokodra Az …
Sárosi Árpád: Mesélgetek az erdőmnek Olvass tovább
Bálintffy Etelka: Mért ne lennék én víg… Mért ne lennék én víg, mért ne játszodoznám, Ha a tiszta égről fényes nap mosolyg rám? Itt a tavasz újra, lombja lesz a …
Bálintffy Etelka: Mért ne lennék én víg… Olvass tovább
József Attila: Pernyetáncra Te tűzkazal, mint pernye úgy röpködök körötted. Bicegve szállok édes kunkorgó száraidból. S hipphopp orrod hegyéről mosolygok rád, te drága. Subába jő az alkony, hüvös pipába fogja …
József Attila: Pernyetáncra Olvass tovább
Reményik Sándor: Itt most virágzanak… Itt most virágzanak az almafák; Amíg lassan e betűket írom, Napfényes, tiszta csöndbe hull alá Özönével a selymes, lágy szirom. Itt most virágzanak az almafák… …
Reményik Sándor: Itt most virágzanak… Olvass tovább
Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz Ki átható, egyhangu dalaiddal betöltöd a nyugalmas éjszakát, milyen lehet tenéked a világ? Csend van; a hangok alusznak az éjben. A te zenéd van ébren …
Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz Olvass tovább
Ady Endre: A fogyó Hold Merre jár most a fogyó Hold S boldog töltjén hogyha nézte, Megállott a szívverése Valakinek egy pillanatra? Merre jár most a fogyó Hold, Merre járhat …
Ady Endre: A fogyó Hold Olvass tovább
Juhász Gyula: Áldás a fenyőkre Mikor a tavasszal ibolyák fakadtak, Ti maradtatok csak búsnak, hallgatagnak, Madár szólt, virág nyílt mindenféle ágon, Ti állottatok csak árván a világon. De lám, …
Juhász Gyula: Áldás a fenyőkre Olvass tovább
Dsida Jenő: Alkony Hűvös szeptember. Alkony. A szürke tó egy nagy kísértet félszeme. Lehúnyt lelkem a másik. A zúgó, vonaglótestű fák: átszúrt, iszonyú pókok, utánunk kapnak, elszabadult prédáik után. Szélfútta …
Dsida Jenő: Alkony Olvass tovább
Kosztolányi Dezső: Erdőben Ti hűs tetők, te zöldes enyhe éjjel boruljatok vérző szivemre le. És részegits meg párás, gőzölő föld s te márciusnak fűszeres szele. Legyezzétek ti könnyüszárnyu szellők …
Kosztolányi Dezső: Erdőben Olvass tovább