Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Tóth Árpád: Ó, távoli… Ó, Távoli – csodáid szíven ütnek: A csend élő és titkos sóhaja Vagy a vihar vonagló halkká csüggedt, Emberfölötti jajduló jaja, Vagy csillagok, mik végtelenben csüggnek, …
Tóth Árpád: Ó, távoli… Olvass tovább Kosztolányi Dezső: Pán Főúri kertek vaskapuinál gyakran megállok izzó, kába délben, hol a gyökér falat tör észrevétlen, s a lombozat zöld sátrakat csinál. Tikkadt gyönyörbe leng a dús oáz, pihen …
Kosztolányi Dezső: Pán Olvass tovább Reményik Sándor: Nymphea thermalis A hőforrás buzgó tavába Az eső fagyosan pereg. A vizek a kettős nyomástól Félelmesen füstölgenek. S ahogy felszáll a sűrű pára: Nyomán egy-egy fényes szirom… Nagy, …
Reményik Sándor: Nymphea thermalis Olvass tovább Czóbel Minka: Éjjel Hófehéren árad a hold sugárja, Sötétlő kert feketéllő lombjára, Fekete lomb sürüjéből kiválik Egy madár szárnya. Hófehér gyep felett körözve száll el, Betéved majd fekete lombok közé, …
Czóbel Minka: Éjjel Olvass tovább Czóbel Minka: Köd Elsárgult fák levélzetére Hull híves őszi permeteg, Az est homálya ködbe olvadt, – Szívem’ tavasz-vágy szállta meg. Végig sivít az ősz fuvalma Útszéli száraz giz-gazon, A lég …
Czóbel Minka: Köd Olvass tovább Havas István: Hallga, tél csendje… Haliga, tél csendje nevet a Iákon, Hallga, hó zenél a bütykös átfon! Jókedvű pillék csattogva szállnak, Nincs végehossza a muzsikának. Tündéri sereg dalol a télnek, …
Havas István: Hallga, tél csendje… Olvass tovább Kölcsey Ferenc: A földhez Szent kebeledből Fesle ki hajdan Az emberi nem, S szent kebeledbe Tér meg ismétlen A napok szálltával, Föld, hüv anyánk! Mégis az ember Téged elhagyván Csillagokig …
Kölcsey Ferenc: A földhez Olvass tovább Sárosi Árpád: Október… Nincsen már semmitek: riaszt a hold. Minden az árnyéké: a szél sikolt Az éj, hazug mása a júliusnak, Nincs láza, gyönyöre a vérnek, húsnak. Suhan: a Volt. …
Sárosi Árpád: Október… Olvass tovább Vörösmarty Mihály: (A természet örök könyvét…) A természet örök könyvét forgatni ne szünjél: Benne az istennek képe leírva vagyon. 1842 őszén Vörösmarty Mihály: (A természet örök könyvét…) Még több vers: …
Vörösmarty Mihály: (A természet örök könyvét…) Olvass tovább Somlyó Zoltán: A nappalok rövidülnek… A nappalok rövidülnek. Tücskök halkan hegedülnek. Levél kullog, fű megsárgul. A napsugár is lomhán hull. A szél úgy libbenti feléd fák közül a nyári zenét, …
Somlyó Zoltán: A nappalok rövidülnek… Olvass tovább Sáfáry László: Őszi esők Felhőkbe fúrták már fejüket az északi hegyek, és elszéledtek barátaim a sárguló cserjék között. A folyóparttól messze vagyok, kedvesem hangját és a csillogó nyarat nem találom. …
Sáfáry László: Őszi esők Olvass tovább Zajzoni Rab István: Tengerparton kis lány… Tengerparton kis lány, Bámulja a napot; Mit bámulod, kis lány, Az arany kalapot? Nem látod? az isten Jó reggel fölteszi, S este, ha lefekszik, …
Zajzoni Rab István: Tengerparton kis lány… Olvass tovább Faludi Ferenc: Tavasz Királyi mulatság erdőkben sétálni, Árnyékos utczáin fel s alá járkálni, Fülemile éneklésén, Gyönge szellők legyezésén Örömét nevelni, Kedve szerint élni. Az ócsó nyulakat bokorbul kiverni, Fiatal madárkák …
Faludi Ferenc: Tavasz Olvass tovább Tompa Mihály: Májusban Zöld a mező, foly a patak, Hűs árnyakon madár-zene; Van-e, ki benned, oh tavasz! Édes gyönyört nem érzene? Kinek csak egy virága volt, S benned föl nem …
Tompa Mihály: Májusban Olvass tovább Vargha Gyula: Aratás felé Legszebb a táj így aratás felé, Hőség, aszály ha el nem perzselé; Az élet teljét csillogtatja már Teljes pompában a királyi nyár. Sötét sátrat feszítenek a …
Vargha Gyula: Aratás felé Olvass tovább Péteri Takáts József: Az estve Immár a sík várost füstös köd takarja! Ki a nyugvó Napot szemlélni akarja, Ide jöjjön ezen zöld domb tetejére, Az ég s föld csudái tág …
Péteri Takáts József: Az estve Olvass tovább Juhász Gyula: Akarat Az újszegedi erdőben, avarban A fűbe fekszem s nézem az eget. Ilyen kék nem volt soha még s alattam Oly bíborak se a falevelek! Harkály kopácsol és …
Juhász Gyula: Akarat Olvass tovább Babits Mihály: Egynapos hó A keserü városokat a hó cukorral szórta be, s fehér gallért vetett a sok tehertől szennyes vállak fölibe, oly makulátlan, tiszta gallért, hogy most a szegény, …
Babits Mihály: Egynapos hó Olvass tovább Arany János: Ha napfényes vizkereszt… Ha napfényes Vízkereszt Megcsordítja az ereszt, Akkor évben jól ereszt A kalász és a gerezd. Öregektől tudom ezt, Higyjük el, probatum est. Kelt: hoc anno, …
Arany János: Ha napfényes vizkereszt… Olvass tovább Balogh Gyula: Reggel Fölmosolyg a hajnal Bíbor köntösében, Uj életfény reszket Harmatos szemében. Kis rózsák, ibolyák Illatkéjt lehelnek, A pacsirták könyes Szemmel énekelnek, Oh be szép az élet Újra ébredése! …
Balogh Gyula: Reggel Olvass tovább