Lendvai István: Október
Lendvai István: Október Az Ősz leült a diófánk alá és hátradőlve pihen a padon, öreg zenész, derűsen, szabadon. Öreg zenész, arany a homloka, arany az arca, szeme kék derű. Arany …
Lendvai István: Október Olvass továbbCímke: Természet témájú versek
Czóbel Minka: Ködvárak
Czóbel Minka: Ködvárak Esőcseppek, ködfoszlányok, – Sűrü erdőkön keresztül, Esőcsepptől, ködlepeltől A levélzet össze rezdül. Ködfátyol hamvas szövetjén Láthatlan hold fénye árad, Hegyek ormán épülnek fel, Köd-alkotta fellegvárak. Hűvös szellő …
Czóbel Minka: Ködvárak Olvass tovább Czóbel Minka: A béka
Czóbel Minka: A béka A föld kietlen, száraz és kiholt, Igen mély, hosszu téli álma volt. Pedig mi hőn óhajtom a tavaszt! Mi régen vágyva, várva-várom azt. A zöldre hajló …
Czóbel Minka: A béka Olvass tovább Gyóni Géza: Virág-imádság
Gyóni Géza: Virág-imádság Most süss reám, erőfakasztó csillag. Virágfejem most bujt ki s feléd bókol. Ha nem segitsz, a férgek elszáritnak. Most, most itass meg sugáritalodból. Most gyülik a méz …
Gyóni Géza: Virág-imádság Olvass tovább Bartók Lajos: Midőn a hold…
Bartók Lajos: Midőn a hold… Midőn a hold határtalan magasban Fölszáll a Tátrán, vándorolva lassan, S szikrázó csillagok közt szeliden Fénylő sugárral a tájon pihen: Az alvó erdő felsóhajt remegve, …
Bartók Lajos: Midőn a hold… Olvass tovább Sárosi Árpád: Augusztus
Sárosi Árpád: Augusztus Arannyal szegve felhők álom-tornya. És benne, mintha harang szava szólna. Kárpáti szél, amely fölötte jár: Hervad a nyár. Hideg selymében a szűz égi boltnak, Az alkony titkos …
Sárosi Árpád: Augusztus Olvass tovább Sárosi Árpád: Hajnal
Sárosi Árpád: Hajnal Csend. Ág se rezzen, dal se száll. Az áhitat szent némasága Mint harmat hull le a világra; Mind, mind az áldott napra vár. A kedv, a tett, …
Sárosi Árpád: Hajnal Olvass tovább Koroda Pál: A természet
Koroda Pál: A természet Ha szép tavaszi napnak reggelén Erdőt-mezőt bebolyongunk kedvesünkkel, Beh édes hinnünk azt, hogy a derűs ég A mi szivünknek örömét mutatja, A mi vágyunkat suttogják a …
Koroda Pál: A természet Olvass tovább Arany János: A gyermek és szivárvány
Arany János: A gyermek és szivárvány Sirt az ég egyik szemével, A másikkal nevetett; Páros ívű szép szivárvány Koszorúzta keletet: Szép szivárványt, barna felhőn, Nézte ábrándos fiú, Egy sovárgó …
Arany János: A gyermek és szivárvány Olvass tovább Harsányi Zsolt: Havazik
Harsányi Zsolt: Havazik Friss didergő hajnal. Már az óra négy. Pesti szegényasszony, hát te hova mégy? Megyek a munkába, húzom lábomat, Megyek lapátolni utcán a havat. Nagyon kell a pénz …
Harsányi Zsolt: Havazik Olvass tovább Móra László: Örök Idő királylánya
Móra László: Örök Idő királylánya Fagyruháját levetette Örök Idő királylánya, S felveri a mezőt, rétet csókos tavasz kacagása. A föld puha, mint puha ágy, Reszket rajta a fény, a vágy. …
Móra László: Örök Idő királylánya Olvass tovább Bárd Miklós: Szélben
Bárd Miklós: Szélben Mi ütött hozzá? – Borongós alkony, Hiába várom, hogy hangot adjon. Hallgat – didergve gubbaszt a gallyon Föl sem neszel. Csoda-érzékeny fázós madár ez, Ha a szél …
Bárd Miklós: Szélben Olvass tovább Reményik Sándor: A tenger álmai
Reményik Sándor: A tenger álmai Tenger, tenger, hát ilyen is tudsz lenni: Ily halottcsendes, halotthalavány? Utolsó szentség fényes kenete, Örök olaja csöppent rád talán? Hogy arcodon minden ránc elsimult, S …
Reményik Sándor: A tenger álmai Olvass tovább Vörösmarty Mihály: A virág leszakasztásakor
Vörösmarty Mihály: A virág leszakasztásakor Én kiszakasztlak ugyan gyökeredből gyenge virágszál, Mégis te megeredsz s ujra szinedbe kikelsz. Székesfehérvár, 1816 Vörösmarty Mihály: A virág leszakasztásakor Még több vers: Karácsony vers …
Vörösmarty Mihály: A virág leszakasztásakor Olvass tovább Reményik Sándor: Havasi feszület
Reményik Sándor: Havasi feszület Halványpiros hegyi virág Öleli lábát a keresztnek. Távolról a sötét fenyők: Titoktudó konok erők Feléje gyökeret eresztnek. És ölelik a föld alatt. Így rejtik el imádatuk. …
Reményik Sándor: Havasi feszület Olvass tovább Bárd Miklós: Hová, hová?…
Bárd Miklós: Hová, hová?… A novembernek éle, foga van. A tél fenyeget a metsző szelekbe: Mi eltámolygunk bús hajléktalan S csak kérdezgetjük: hova, merre? E gazdag sík módos lakót keres. …
Bárd Miklós: Hová, hová?… Olvass tovább Szász Károly: Fülemile dal
Szász Károly: Fülemile dal Kicsi fülemile dalol, Elrejtőzve, ki tudja hol? Nem hallja más, csak én hallom S szívem elmereng a dalon. Fekszem a zöld fűbe’ hanyatt, Rengő bokor árnya …
Szász Károly: Fülemile dal Olvass tovább Sáfáry László: XX. század
Sáfáry László: XX. század Gyárkémények lihegnek rokkant áriákat. A szivárvány koromba fúlt. Segítség! Segítség! Meghal a szépség! Meghal az erő! Színek égnek a nagyhasú kohókban. Sáfáry László: XX. század Még …
Sáfáry László: XX. század Olvass tovább Babits Mihály: Győzelmi ének, estefelé
Babits Mihály: Győzelmi ének, estefelé Nézd, úgy hinti fényét a nap szét a világra áldón, békén, mint a szentelt vizet a pap a nép közé mise végén. Bucsuzik s a …
Babits Mihály: Győzelmi ének, estefelé Olvass tovább Karinthy Frigyes: Zivatar 1927. április 2. délután
Karinthy Frigyes: Zivatar 1927. április 2. délután Tavaszi felhők közt hirtelenül Megvillant valami – cikázó harangnyelv S a fekete ég vészharangja megkondult félperccel utána. Egyet ütött csak És egyet dobbant …
Karinthy Frigyes: Zivatar 1927. április 2. délután Olvass tovább