Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Reményik Sándor: Húsvéti versek egy halott erdőről I. A ledöntött templom A gyermekkorom öreg erdejét Kegyetlen kéz fektette le, Nagyszombat estéjére épp. A megmaradt gyér fák között, Mintha nem történt …
Reményik Sándor: Húsvéti versek egy halott erdőről Olvass tovább Petőfi Sándor: Járnak, kelnek sokan zöld erdőben… Járnak, kelnek sokan zöld erdőben; Vagyon a nap épen lemenőben. Rózsákat fest utósó sugára Dombtetőre, lombok sudarára. De veszik ők mindezt csekélyebbnek, Semhogy …
Petőfi Sándor: Járnak, kelnek sokan zöld erdőben… Olvass tovább Gulyás Pál: Kártyák Bármerre járok, ballagok, csak levelek és levelek, az őszi reggel fényiben villognak és keringenek. Az egyik kalapomra hull, a másik vállamon pihen, a harmadikat én kapom meg …
Gulyás Pál: Kártyák Olvass tovább Reményik Sándor: Telefonpózna Elsorvadt, száraz ágai Mint béna karok, kimerednek. Telefonpózna lett a fa: Hírhordozója embereknek. S a többi közt kell állnia. A többi mind faragott oszlop, Legyalult, kinyalt, sima …
Reményik Sándor: Telefonpózna Olvass tovább Eötvös József: A befagyott visztulához Eljött a tél s rossz napjaid, Befagytál, szép folyó! Jégláncz szorítja testedet S fehér sírtakaró. S kevélyen jár a gaz csoport Szent árjaid felett, Lábbal …
Eötvös József: A befagyott visztulához Olvass tovább Lendvai István: Október Az Ősz leült a diófánk alá és hátradőlve pihen a padon, öreg zenész, derűsen, szabadon. Öreg zenész, arany a homloka, arany az arca, szeme kék derű. Arany …
Lendvai István: Október Olvass tovább Czóbel Minka: Ködvárak Esőcseppek, ködfoszlányok, – Sűrü erdőkön keresztül, Esőcsepptől, ködlepeltől A levélzet össze rezdül. Ködfátyol hamvas szövetjén Láthatlan hold fénye árad, Hegyek ormán épülnek fel, Köd-alkotta fellegvárak. Hűvös szellő …
Czóbel Minka: Ködvárak Olvass tovább Czóbel Minka: A béka A föld kietlen, száraz és kiholt, Igen mély, hosszu téli álma volt. Pedig mi hőn óhajtom a tavaszt! Mi régen vágyva, várva-várom azt. A zöldre hajló …
Czóbel Minka: A béka Olvass tovább Gyóni Géza: Virág-imádság Most süss reám, erőfakasztó csillag. Virágfejem most bujt ki s feléd bókol. Ha nem segitsz, a férgek elszáritnak. Most, most itass meg sugáritalodból. Most gyülik a méz …
Gyóni Géza: Virág-imádság Olvass tovább Bartók Lajos: Midőn a hold… Midőn a hold határtalan magasban Fölszáll a Tátrán, vándorolva lassan, S szikrázó csillagok közt szeliden Fénylő sugárral a tájon pihen: Az alvó erdő felsóhajt remegve, …
Bartók Lajos: Midőn a hold… Olvass tovább Sárosi Árpád: Augusztus Arannyal szegve felhők álom-tornya. És benne, mintha harang szava szólna. Kárpáti szél, amely fölötte jár: Hervad a nyár. Hideg selymében a szűz égi boltnak, Az alkony titkos …
Sárosi Árpád: Augusztus Olvass tovább Sárosi Árpád: Hajnal Csend. Ág se rezzen, dal se száll. Az áhitat szent némasága Mint harmat hull le a világra; Mind, mind az áldott napra vár. A kedv, a tett, …
Sárosi Árpád: Hajnal Olvass tovább Koroda Pál: A természet Ha szép tavaszi napnak reggelén Erdőt-mezőt bebolyongunk kedvesünkkel, Beh édes hinnünk azt, hogy a derűs ég A mi szivünknek örömét mutatja, A mi vágyunkat suttogják a …
Koroda Pál: A természet Olvass tovább Arany János: A gyermek és szivárvány Sirt az ég egyik szemével, A másikkal nevetett; Páros ívű szép szivárvány Koszorúzta keletet: Szép szivárványt, barna felhőn, Nézte ábrándos fiú, Egy sovárgó …
Arany János: A gyermek és szivárvány Olvass tovább Harsányi Zsolt: Havazik Friss didergő hajnal. Már az óra négy. Pesti szegényasszony, hát te hova mégy? Megyek a munkába, húzom lábomat, Megyek lapátolni utcán a havat. Nagyon kell a pénz …
Harsányi Zsolt: Havazik Olvass tovább Móra László: Örök Idő királylánya Fagyruháját levetette Örök Idő királylánya, S felveri a mezőt, rétet csókos tavasz kacagása. A föld puha, mint puha ágy, Reszket rajta a fény, a vágy. …
Móra László: Örök Idő királylánya Olvass tovább Bárd Miklós: Szélben Mi ütött hozzá? – Borongós alkony, Hiába várom, hogy hangot adjon. Hallgat – didergve gubbaszt a gallyon Föl sem neszel. Csoda-érzékeny fázós madár ez, Ha a szél …
Bárd Miklós: Szélben Olvass tovább Reményik Sándor: A tenger álmai Tenger, tenger, hát ilyen is tudsz lenni: Ily halottcsendes, halotthalavány? Utolsó szentség fényes kenete, Örök olaja csöppent rád talán? Hogy arcodon minden ránc elsimult, S …
Reményik Sándor: A tenger álmai Olvass tovább Vörösmarty Mihály: A virág leszakasztásakor Én kiszakasztlak ugyan gyökeredből gyenge virágszál, Mégis te megeredsz s ujra szinedbe kikelsz. Székesfehérvár, 1816 Vörösmarty Mihály: A virág leszakasztásakor Még több vers: Karácsony vers …
Vörösmarty Mihály: A virág leszakasztásakor Olvass tovább Reményik Sándor: Havasi feszület Halványpiros hegyi virág Öleli lábát a keresztnek. Távolról a sötét fenyők: Titoktudó konok erők Feléje gyökeret eresztnek. És ölelik a föld alatt. Így rejtik el imádatuk. …
Reményik Sándor: Havasi feszület Olvass tovább