Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Kosztolányi Dezső: Hervadt kertben A kerti golyókon a nap tüze ég… Langyos sugarak, bús őszi mosolygás. Szótlan haladok fáradt utamon s vérem melegíti a nap sugara. A ritka lugas, mely …
Kosztolányi Dezső: Hervadt kertben Olvass tovább Czóbel Minka: Napraforgó királyné Szolgálóim szürke pókok, Fonjatok gyorsan serényen, Hogy a fátyol lenge fátyol Még vasárnap készen légyen. Szivárványos lágy ezüstből Légyen fonva minden szála, Szőjétek a tündérfátyolt Szép …
Czóbel Minka: Napraforgó királyné Olvass tovább Reményik Sándor: Háromság Három rózsabimbó Nyílik a szobámba – Pohár-vízbe nyílik. Hogyha szívem tisztább Illatuk lehatol, Lehatol a szívig. Három rózsabimbó – Azt sem tudom, honnan Került a szobámba. De …
Reményik Sándor: Háromság Olvass tovább Czóbel Minka: Pávacsillagok Kerti utra lassan hullnak Zsugorodott falevelek, Megcsörrennek, elsiklanak Apró kövű porond felett. Kanyargó út, rég elhagyott – Mely ápolta eltünt a kéz, Vágott széle össze lapúl – …
Czóbel Minka: Pávacsillagok Olvass tovább Csokonai Vitéz Mihály: A rózsa Gyakran a setétes üregű barlangnak Rejtekébe fényes kincshalmok lappangnak, Gyakran a természet láthatatlan karja A keserű alá az édest takarja, A kezeket sértő tövissek bokrai …
Csokonai Vitéz Mihály: A rózsa Olvass tovább Sárosi Árpád: Az erdők utján Nem vagyok én magam, Ha az erdők utján egyedül is járok, Virágok, madarak, Szivemhez nőtt régi, régi jó barátok. Láttak szomorun is, Láttak, tuláradó örömmel …
Sárosi Árpád: Az erdők utján Olvass tovább Sárosi Árpád: Mesélgetek az erdőmnek Te még nem vártál. Korán jöttem. Nincs még pompája drága dísznek. Mezitlen állsz, mint szűz menyasszony, – Kit holnap esküvőre visznek. És öltöztetnek. Homlokodra Az …
Sárosi Árpád: Mesélgetek az erdőmnek Olvass tovább Bálintffy Etelka: Mért ne lennék én víg… Mért ne lennék én víg, mért ne játszodoznám, Ha a tiszta égről fényes nap mosolyg rám? Itt a tavasz újra, lombja lesz a …
Bálintffy Etelka: Mért ne lennék én víg… Olvass tovább József Attila: Pernyetáncra Te tűzkazal, mint pernye úgy röpködök körötted. Bicegve szállok édes kunkorgó száraidból. S hipphopp orrod hegyéről mosolygok rád, te drága. Subába jő az alkony, hüvös pipába fogja …
József Attila: Pernyetáncra Olvass tovább Reményik Sándor: Itt most virágzanak… Itt most virágzanak az almafák; Amíg lassan e betűket írom, Napfényes, tiszta csöndbe hull alá Özönével a selymes, lágy szirom. Itt most virágzanak az almafák… …
Reményik Sándor: Itt most virágzanak… Olvass tovább Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz Ki átható, egyhangu dalaiddal betöltöd a nyugalmas éjszakát, milyen lehet tenéked a világ? Csend van; a hangok alusznak az éjben. A te zenéd van ébren …
Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz Olvass tovább Ady Endre: A fogyó Hold Merre jár most a fogyó Hold S boldog töltjén hogyha nézte, Megállott a szívverése Valakinek egy pillanatra? Merre jár most a fogyó Hold, Merre járhat …
Ady Endre: A fogyó Hold Olvass tovább Juhász Gyula: Áldás a fenyőkre Mikor a tavasszal ibolyák fakadtak, Ti maradtatok csak búsnak, hallgatagnak, Madár szólt, virág nyílt mindenféle ágon, Ti állottatok csak árván a világon. De lám, …
Juhász Gyula: Áldás a fenyőkre Olvass tovább Dsida Jenő: Alkony Hűvös szeptember. Alkony. A szürke tó egy nagy kísértet félszeme. Lehúnyt lelkem a másik. A zúgó, vonaglótestű fák: átszúrt, iszonyú pókok, utánunk kapnak, elszabadult prédáik után. Szélfútta …
Dsida Jenő: Alkony Olvass tovább Kosztolányi Dezső: Erdőben Ti hűs tetők, te zöldes enyhe éjjel boruljatok vérző szivemre le. És részegits meg párás, gőzölő föld s te márciusnak fűszeres szele. Legyezzétek ti könnyüszárnyu szellők …
Kosztolányi Dezső: Erdőben Olvass tovább Tóth Árpád: Harangvirág Harangvirág, harangozz, hallgatom. Szeretnék boldog lenni egyszer. Boldog lenni, nagyon, nagyon. És nem leszek, ha nem igyekszel. Most süt a nap, kék csoda vagy, Harangvirág, illat …
Tóth Árpád: Harangvirág Olvass tovább Reményik Sándor: A haldokló tücsök Még szól a tücsök, de már nem soká, Átadja csöndes birodalmát. Oly nesztelenül tűnik el, Mint szeptember s a hulló levelek. A katonáit elbocsátja, Szabadságolja …
Reményik Sándor: A haldokló tücsök Olvass tovább Eötvös József: Holdvilág. Ha a nap leszállva eltűnt, Mint egy fényes képzelet, S a sötét éj fátyolával, Elterűl a föld felett: Szívesen andalgok akkor A harmattelt réteken, És a hallgató …
Eötvös József: Holdvilág. Olvass tovább Lithvay Viktória: Láttátok-e… Láttátok-e a fényes napsugárt, Midőn a hegy mögé nyugodni szállt, S utána azt a sok szép csillagot, Amely a sötét éjben ragyogott? Láttátok-e a zajló tengerárt, Midőn …
Lithvay Viktória: Láttátok-e… Olvass tovább Radnóti Miklós: Mint a halál Csönd ül szívemen és lomha sötét takar, halkan koccan a fagy, pattog az erdei út mentén a folyó, tükre sajogva megáll s döfködi partját. Meddig …
Radnóti Miklós: Mint a halál Olvass tovább