Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Sáfáry László: XX. század Gyárkémények lihegnek rokkant áriákat. A szivárvány koromba fúlt. Segítség! Segítség! Meghal a szépség! Meghal az erő! Színek égnek a nagyhasú kohókban. Sáfáry László: XX. század Még …
Sáfáry László: XX. század Olvass tovább Sáfáry László: Őszi esők Felhőkbe fúrták már fejüket az északi hegyek, és elszéledtek barátaim a sárguló cserjék között. A folyóparttól messze vagyok, kedvesem hangját és a csillogó nyarat nem találom. …
Sáfáry László: Őszi esők Olvass tovább Sáfáry László: Rejtett ösvény A fű gyengén kétfelé csapzott, rejtett ösvény húzódik itt. Szomjas őzek vonulnak rajta reggelenként, minden kis zajra felfigyelnek, lábuk futásra készen remeg. Csendben hintázzatok, fák koronái, …
Sáfáry László: Rejtett ösvény Olvass tovább Sáfáry László: A csend hatalmas A fellegek rohannak, elragadják a fáradt napot. A csend altatni kezdi a hegytestvéreket, lentről csak néha ér fel egy kis hangdarab, nem tudjuk, ki küldte, …
Sáfáry László: A csend hatalmas Olvass tovább Sáfáry László: Vihar van készülőben Valami fáj nekem… Vihar van készülőben, s a hegyek között nyájakat terelnek. Tegnap sokáig vigasztaltam egy megijedt embert. Én megvárom a vihart, mert szeretem, ha …
Sáfáry László: Vihar van készülőben Olvass tovább Sáfáry László: Lendület Csalfán a földre görbített ég nem állja utamat. Nincs lábad, ha visszarántanak dohos mesék. Az égen is madár száll, s az ég se mozdulatlan. Ráncigálják roppant csillagok. …
Sáfáry László: Lendület Olvass tovább Sáfáry László: Hegylakók Felétek nincsen délibáb, csak ködverő hegyek. A napsugár itt messze van, nektek szomszédotok. Magasban élő hegylakók! Én köztetek vagyok. Sáfáry László: Hegylakók Még több vers: Karácsony …
Sáfáry László: Hegylakók Olvass tovább Sáfáry László: Piros fonál Az árnyékom hatalmas néger legény, akivel egynek érzem magamat. Sok zsákot hordtam a kikötőben, jó lesz elnyúlni a fák alatt. A nap lehajlik, rágondolok a kedvesemre, …
Sáfáry László: Piros fonál Olvass tovább Sáfáry László: Nyár Napsugárba bujt a kedvem, s belém bujt a napsugár. A folyóba bujt a kedves, ott nevet egy kő mögül Karcsapásról karcsapásra úszom egyre őfelé; most suhanunk: fehér …
Sáfáry László: Nyár Olvass tovább Sáfáry László: Tavasz A tavasz ideérkezett, átkelt hegyeken és völgyeken, lehelletével felgyújtotta a férfiakat és átkelt százezer asszony testén. Az erdőben izzik a levegő, a fajdkakas vérpiros foltokat lát, kiált, …
Sáfáry László: Tavasz Olvass tovább