Benedek Elek: Fejét kidugta már a hóvirág ⋆ Versek mindenkinek

Benedek Elek: Fejét kidugta már a hóvirág

Fejét kidugta már a hóvirág,
Mind hosszabb-hosszabb lesz a napvilág,
Még csak egy-két nap s itt az ibolya,
Kicsalja őt is a nap mosolya.

Testem még itt a nagy falak között,
De lelkem már keletre költözött.
Mint egy gyermek mind azt számlálgatom:
Kedves fáimat mikor láthatom.

Kis Évikém is nem tesz egyebet,
El-elmélázik, aztán felnevet:
Tudod, hogy min nevetek, nagyapó?
Eszembe jutott a kis tarka ló!

Aztán egyszerre megered szava:
Vajon mit csinál az ő kis lova?
Mikor megyünk már? Holnap, ugyebár?
Megvan még a kedves vén batár?

A kedves vén batár a szín alatt…
Esős napokon benne játszanak.
Messze kicsendül: gyí te, hahó!
Bár nincs előtte a kis tarka ló.

Hát a kis ház vajon megvan-e még?
Tavaly nyáron folyton építgeték.
Ág a fedele, az a négy fala…
Akárki mit mond, bizony szép vala.

Hej, nagyapó, tervelget Évike,
Mit nem csinálok majd a kertjibe!
Sok szép virággal teleültetem,
S a kicsi tarkát azzal etetem.

És tervet tervre sző a kis leány,
Nem kell, hogy mondjam: okos mind a hány
Virágot kap majd Dundi kutya is,
Sőt, ha jól hallom, a malacka is.

Tejben fürödik kácsa és liba,
Só helyett cukrot kap a bocika…
Szóval, e nyáron lesz majd jó világ,
Ha ott lesz Évi, a legszebb virág!