Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Ady Endre: A rég-halottak pusztáján Napverte pusztán, lila ég alatt Lángol a vörhenyes homok. Egy óriás, tüzes kemence A puszta. És én loholok. És én loholok, loholok. Forró haragját egyre …
Ady Endre: A rég-halottak pusztáján Olvass tovább Ürmösi Károlyné: Szülővárosom temetője E temető itt gyönyörű liget. Fáradt szivekbe gyógyulást vihet… A hantokon bár elmúlás kövül, Élet virágzik, illatoz, örül. A nyárfalomb is életet zenél, Csengő ezüstre bűvöli …
Ürmösi Károlyné: Szülővárosom temetője Olvass tovább Gulyás Pál: Somodi Borbála Hej Birike, Birike, Somodi Borbála, hív immár az estike kesznyéteni bálba, estike illatozik nemsoká fölötted, menyasszonyi koszorúdat feketén kötözted, feketébe öltözött piruló hótested, menyasszonyi viganódat koporsóba …
Gulyás Pál: Somodi Borbála Olvass tovább Lendvai István: Nyári dal Fényes égen aranyhordó, most iszunk az aranyborból, égi hordó, égi bor, – fusson, akit gond tipor, hűs sötétbe, hűs verembe, megdidergő cinterembe: élő bátraké az élet, …
Lendvai István: Nyári dal Olvass tovább Czóbel Minka: Az özvegy Nyitott koporsóban ott fekszik a párja, Csókkal édesgeti, ébreszti, – hiába. Fellobbanó gyertya sárgás rezgő fénye Halvány világot hint a halott felébe. Koporsó diszéűl leszedték a …
Czóbel Minka: Az özvegy Olvass tovább Vajda János: A virrasztók Itt a nagy halott előttünk, Kiterítve mereven. A hideg, a téli éjben, Csillagoltó sötétségben Mi vagyunk még éberen. A sirásban elfáradt már Valamennyi jó rokon. Talán …
Vajda János: A virrasztók Olvass tovább Czóbel Minka: Kora reggel „Harmat van még a virágon, Hova sietsz édes lányom? Aludjál még – nincs az égbe Csak a hajnal-csillag fénye.” „Hajnalcsillag szebb a napnál. Édes anyám bocsáss, …
Czóbel Minka: Kora reggel Olvass tovább Madách Imre: Egy nyíri temetőn Kopár homok ameddig lát szemed, Domb domb után mint órjás sírmezőben, Poshadt mocsár lent, fent fehér mezében, Mint kósza lélek, egy-egy nyír mered. Mély hallgatás …
Madách Imre: Egy nyíri temetőn Olvass tovább Reményik Sándor: Szószéken A halál aznap azt súgta neki: A szószéken ma nem állsz egyedül, A szószéken ma én állok veled, És amikor legjobban tündököl, Elmetszem szavad aranyfonalát. Ő visszanézett …
Reményik Sándor: Szószéken Olvass tovább Gyóni Géza: Hazatérés Te már mindent tudsz, halott katona, Vagy ami jobb tán: tudod már a semmit. Szemed nem bántja bűn és babona, S füledbe már az örök csend szüremlik. …
Gyóni Géza: Hazatérés Olvass tovább Bárd Miklós: Orvtámadás Orvtámadás volt – elsodró attak, Hozzám ütött a csont lovag, Száguldva jött az új próbálkozásra, Eliszkolt, mikor elhibázta, De két szemgödre gyilkos gúnyt cikázott: Majd holnap győz …
Bárd Miklós: Orvtámadás Olvass tovább Gárdonyi Géza: Ne félj! Mintha látnám a fehér-ruhás Szentet, amint Jairus házához közelget, s hírül hozzák, hogy: Meghalt már a lányka! Jézus ránéz az elsápadt apára: „Ne félj, csak higyj!” …
Gárdonyi Géza: Ne félj! Olvass tovább Juhász Gyula: Haláltánc ének Halálba ringató dalt Hallottatok-e már ti? Feketén nyugtató dalt, Csillagba suhanó sóhajt, Halálba ringató dalt? Novemberét szívemnek Ki látta már, ki látta, Ha sír bennem a …
Juhász Gyula: Haláltánc ének Olvass tovább Jókai Mór: Széchenyi halálán Pusztább az ég egy fényes csillagával! A nap egy hő sugárral hidegebb; Egy árnynyal gazdagabb borult jövendőnk, Egy sebbel szívünk, mely be nem heged. A szív, …
Jókai Mór: Széchenyi halálán Olvass tovább Agyagási Károly: A féltestvérek Új mese született izgatott agyamban, Leírjam? Ne írjam? – töprengek magamban. Talán jobb is volna társaihoz tenni S a nagy semmiségbe magammal elvinni. De így fáradt …
Agyagási Károly: A féltestvérek Olvass tovább Békássy Ferenc: Ének Elmegyek, talán Vissza se térek; Hamarosan elmúlik, Fiatalon elmúlik, Belőlem az élet. Régi időkben Harcba ha szálltak, Vig urak, hős urak, Sírtak az asszonyok Akkor utánok. Uj …
Békássy Ferenc: Ének Olvass tovább Palágyi Lajos: Feltámadt óra Az az óra, vidám óra, Feltámadt sötét valóra És örökké itt marad… Vígan voltam. Hittem, jól vagy, Meg is feledkeztem rólad S nem sejtettem azalatt, Hogy …
Palágyi Lajos: Feltámadt óra Olvass tovább Czóbel Minka: Virág-hullás Ha illatos nyár tova lebben, Ősz tisztje, hogy virágot szedjen, Ki kérdi, a selymes mezőt Hány díszíté? – Később, előbb Elhal mind, mind; majd jő a tél, …
Czóbel Minka: Virág-hullás Olvass tovább Sárosi Árpád: Magam vagyok Azok a fehér, jéghideg hegyek Didergő fák, a sápadt csillagok, Egy sóhajtással sem felelnek s én Magam vagyok. Ugy érzem, mintha bús lelkem fölött Elmultak volna …
Sárosi Árpád: Magam vagyok Olvass tovább Ady Endre: A magyar vigasság Nótázó bűnök, hetyke gazság, Törik-szakad és csak azért is, Halál-hivás, Csuhaj: ez a magyar vigasság. Már nem várunk, semmit se várunk, De egyet még ugrik …
Ady Endre: A magyar vigasság Olvass tovább