
Ady Endre: Vén faun dala
Ady Endre: Vén faun dala Pogányok üdve: érlelő nyár, Nyüzsgő világ, por és salak – Én, bús faun, karom kitárom És áldalak, megáldalak. Sugáros útjaid bejárom, Ha sugár nincsen is …
Ady Endre: Vén faun dala Olvass továbbVers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Ady Endre: Vén faun dala Pogányok üdve: érlelő nyár, Nyüzsgő világ, por és salak – Én, bús faun, karom kitárom És áldalak, megáldalak. Sugáros útjaid bejárom, Ha sugár nincsen is …
Ady Endre: Vén faun dala Olvass továbbZsolt Béla: Emberi üzenet Hát nem vagyok ősrengeteg, Világerő, új értelem, Érzem a véges életet És az időt, mely végtelen. A csillagot nem érem el, A földhöz nem köt száz …
Zsolt Béla: Emberi üzenet Olvass továbbVerseghy Ferenc: A’ Tél Nézd a’ hegyeknek puszta girinczeinn mint fénylik a’ hó! Görnyed az ősz liget a’ súly alatt, ‘s a’ röst folyónak zajjai partyaihoz hegednek. Enyhítsd szobádnak gömbörödött …
Verseghy Ferenc: A’ Tél Olvass továbbJuhász Gyula: Még maradok! Fiatalok, még itt vagyok. Az éveimnek száma sok, A gyászaimnak sora nagy És megőszített kora fagy. Tán nem is voltam fiatal És nem jött soha diadal, …
Juhász Gyula: Még maradok! Olvass továbbKerényi Frigyes: Májusi reggelen El el velem! Kit boldog álomból riaszt Madárdal, napsugár, S kinek virasztó könnyet lel szemében, El el velem A fellegetlen kúp alá! Ha szépek voltak hajnalálmaid, …
Kerényi Frigyes: Májusi reggelen Olvass továbbTóth Árpád: Ripacs Csak a bukás várt, látom magam is. Elméláztam a fák közt: Ó, szelíd, Örök kulisszák! – s mikor tüzeit Rámköpte a reflektor: „most!” – hamis Gesztussal rángtam, …
Tóth Árpád: Ripacs Olvass továbbAdy Endre: A „nem tudom” Ím, itt van a hónyom alján Orosz, francia, rác és talján S itt van az életem balján Minden tévedésem. De huncut nem leszek mégsem, Mert …
Ady Endre: A „nem tudom” Olvass továbbInczédi László: Az életről Hosszú kínok, kurta kéjek, Nagy küzdésre kicsi bér, — Mégis, mégis szép az élet, Sok gyönyörben lehet részed, Mig utad a sirhoz ér. Ha válladat száz …
Inczédi László: Az életről Olvass továbbReményik Sándor: Emberentúli kék Oly kurta volt az élet. Oly csonka volt a szépség. Oly ritka volt a béke – S minden fél-boldog percbe Annyi fájdalom s félelem vegyült: E …
Reményik Sándor: Emberentúli kék Olvass továbbKosztolányi Dezső: Elégia Mint zenekarokban a klarinétok legélesebb hangjai, melyek túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem. Ki mondja, hogy rövid az élet? Hosszú az, nagyon hosszú, ki-nem-várható utazás, egyik …
Kosztolányi Dezső: Elégia Olvass továbbSáfáry László: Barátság Most még éhség és vörösbor váltogatja napjaim színét. Sokszor emelkedik öklöm a milliók öklével együtt, és sokszor vagyok magamban is. De már messzi időkbe hajlik életem, boldog …
Sáfáry László: Barátság Olvass továbbTóth Árpád: A vénülő folyamnál Ó, elmúlt árva életem, olyan Fénnyel ragyogsz ma át a tiszta esten, Mint néma partja közt aranylik resten Az elkanyargó tropikus folyam. Megszépült tükröd nézem …
Tóth Árpád: A vénülő folyamnál Olvass továbbCzóbel Minka: A sors Pihenni? – nem, még nem lehet. Ne álmodjék ki él, tehet! Az élet fájó küzdelem, A végperczé a győzelem. A végperczé, mely már talán Ott van …
Czóbel Minka: A sors Olvass továbbGyóni Géza: Tavaszi alléban Titkok útján, tavaszi allén Előttem jár a titok-asszony: Harmincadik tavasz heroldja; Apácás, gőgös fátyolát Perzselő számum, férfi-sóhaj, S a tavaszi szél ostromolja. Titkok útján, tavaszi allén …
Gyóni Géza: Tavaszi alléban Olvass továbbSárosi Árpád: Szabad voltam… Szabad voltam, mint erdők viharja. Bátor voltam, mint kemény acél. Gyengék, búsak védelmező karja, Az Igazság bátor szómmal él. Nem sokáig. Jött a nagy Ellenség: Jött …
Sárosi Árpád: Szabad voltam… Olvass továbbOrczy Lőrinc: Miként játszik a szerencse A kevély szerencse szeret játszadozni, Mint tenger, szél nélkül, habokat csapdozni, A hatalmasokkal szeret hadakozni, A szegényt csak lábbal szokta rugadozni. Régen felállított országot …
Orczy Lőrinc: Miként játszik a szerencse Olvass továbbSárosi Árpád: Ha kél a hold… Ezüst ujjával bekopog. Zenélnek bámész ablakok. Megáll a fázós tölgy felett, Halkan beszól: „Nincs dal, sóhaj, vagy üzenet?” Poéták irgalmas barátja, Pihent türéssel várja-várja: …
Sárosi Árpád: Ha kél a hold… Olvass továbbReichard Piroska: Egy szobor előtt Oh Pallas Athéne, ki jönni s tünni láttál ezredévet a legkékebb éggel és tengerrel szemben: most éjszak földjén, zárt borus teremben szemed ép úgy a …
Reichard Piroska: Egy szobor előtt Olvass továbbAdy Endre: A harmincadik András-nap Kiket szerettem S mert én szerettem őket: néhaik, Harmincadik András-napomkor Érkeztek ünnepi menetben. Élők és holtak, Valamikor szivemnek kínjai, Éjféltől hajnalig időztek És a szivemből …
Ady Endre: A harmincadik András-nap Olvass továbbAdy Endre: Apámtól, anyámtól jövén Anyám hangjában szomorúság, Apám hangjában vad feledés. Jaj, be kicsiny az élet, Be kevés, be kevés. Hiszen ők cselekvék, hogy élek, Hogy sokat és nagyot …
Ady Endre: Apámtól, anyámtól jövén Olvass tovább