Tábori Piroska: Homály borítja a napot

Vers mindenkinek

Tábori Piroska: Homály borítja a napot

Vers mindenkinek

Becsukja szemét most a ház,
Benne már csak a csend vigyáz,
Elmúlt a nyár.

Észak felől indul a tél,
A lomb elmúlásról beszél.
Oda a nyár.

Az őszi szél seper, seper,
A kertem búcsút énekel,
De visszavár!

Az elhullott mag megbúvik,
Szépet álmodik tavaszig,
A hóra vár.

A rózsa még élni akar!
De az ősz mindent betakar,
Szép tetszhalál!

Homály borítja a napot,
Most visszaveszi, mit adott,
Csak jelre vár.

Minden körforgás véget ér,
A lelkem is, ha jő a tél,
Mint a madár:

Leveti tarka köntösét,
Mint aranylombot szórja szét
S hazatalál.

Tábori Piroska: Homály borítja a napot

Vers mindenkinek

 



Még több vers: