Pósa Lajos: A tücsök bandája

Vers mindenkinek

Pósa Lajos: A tücsök bandája

Vers mindenkinek

Egyszer egy kis tücsök
Mit gondolt magába?
Hogy a nagy világot
Végig muzsikálja:

“Soh’se hallottak még,
Tudom, ilyen nótát!
Elringatom vele
Sorba a vadrózsát.”

Nagy kedve is szottyan
A híres prímásnak:
“Gyere velem, szúnyog,
Gyere szekundásnak!”

Megy vele a szúnyog,
Megyen a dongó is…
Szól már a hegedű,
Klarinét, brúgó is.

Kiül a nefelejcs
A patak partjára:
“Szebben szól a mező
Dalos pacsirtája!”

Csendűl is az ének
A levegőégben,
Minden virág, fűszál
Reszket örömében.

Tücsök-prímás bezzeg
Restelte a dolgot,
Zöld leveles, lombos
Erdőbe sompolygott.

Megy vele a szúnyog,
Megyen a dongó is,
Szól már a hegedű,
Klarinét, brúgó is.

Suttogja mind a lomb
S erdő vadrózsája:
“Szebb ám a mi bandánk
Gyönyörű nótája!”

Szól is már, szól is már
Cinke cinegője,
Gerlice búgója,
Pintyőke csengője.

Tücsök-prímás bezzeg
Restelte a dolgot,
Szedte-vette lábát
És haza sompolygott.

Megy vele a szúnyog,
Megyen a dongó is,
Hallgat a hegedű,
Klarinét, brúgó is.

Pósa Lajos: A tücsök bandája

Vers mindenkinek

 



Még több vers: