Kosztolányi Dezső: Feleségemnek…

Vers mindenkinek



Kosztolányi Dezső: Feleségemnek…

Vers mindenkinek

Megszoktalak, akár a levegőt,
bármerre nézek, mindenütt te vagy,
szekrényem alján, a fiókjaimban,
az agyvelőmben, és nem veszlek észre.
De múltkor este, amikor bejöttél
szobámba, s mondtál valamit nekem,
sok év után egyszerre ráocsudtam,
hogy itt vagy, és szavadra sem figyelve
ámulva néztelek. Szemem lehunytam.
Ezt hajtogattam csöndesen magamban:
“Megszoktam őt, akár a levegőt,
Ő adja nékem a lélegzetet.”



Kosztolányi Dezső: Feleségemnek…

Vers mindenkinek

 



Még több vers: