Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Gulyás Pál: Idegen világ Nem volt abban semmi tragédia, csak borzalom, midőn a konyhába beléptem s megláttam a falon egy csillogó páncélu bogarat: – reszkető hosszu csápja a hirtelen fellobbanó …
Gulyás Pál: Idegen világ Olvass tovább Gulyás Pál: A néma lomb Oly lázasan ragyog a lomb árnyékos mély szeme! Oly mély, hogy szinte tántorogva tekintek már bele. Mitől ragyog oly lázasan, talán csak nem beteg? Ha …
Gulyás Pál: A néma lomb Olvass tovább Gulyás Pál: Kártyák Bármerre járok, ballagok, csak levelek és levelek, az őszi reggel fényiben villognak és keringenek. Az egyik kalapomra hull, a másik vállamon pihen, a harmadikat én kapom meg …
Gulyás Pál: Kártyák Olvass tovább Gulyás Pál: Induló hó Bezárta lelkem templomát a fákat altató homály és most nem zeng belőle dallam. Az ablak csillogó szemén derengő naplementi fény némán tükrözteti nyugalmam. Odakint most olvad …
Gulyás Pál: Induló hó Olvass tovább Gulyás Pál: Ábrándom estharangjai Nem telek én be sosem veletek, levegőkoszorús fák, szelek szelíd harangjai! Századokig bámulnám, mint seper át a vidéken a lombot űző szélroham. Építsék mások Newyork meredek …
Gulyás Pál: Ábrándom estharangjai Olvass tovább Gulyás Pál: Szeptemberi szivárvány Forog égő kereke, szép színes kereke. Most gördül fel az égre, a nyár utolsó fénye. Eltűnik és előjön a hamúszín felhőkön. S mint a hangra a …
Gulyás Pál: Szeptemberi szivárvány Olvass tovább Gulyás Pál: Apám Nyár volt. A délutáni ég szeméből egy csillogó könnycsepp esett, utána reszkető zápor porozta a viruló vidékeket. Az állomásról egy akácos erdőn keresztül kellett haza tartani, de …
Gulyás Pál: Apám Olvass tovább