Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Gárdonyi Géza: A bor legendája Szólt az Isten: „Kedves fiam Nóé: Itt a szőlő, kóstold meg, hogy jó-é?” Felelt Nóé: „No megöregedtem, de ilyen jó bogyót még nem ettem”. Szólt …
Gárdonyi Géza: A bor legendája Olvass tovább Gárdonyi Géza: A cica A cica szép kis fehér állat, de boszant engem szűntelen. Én csupa illem vagyok nálad: ő rád ugrik, a szemtelen. Én a kezed se merem fogni, …
Gárdonyi Géza: A cica Olvass tovább Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán Feljött a hold a Tiszára. Csend borult a fűre, fára, Szeged alatt a szigetnél áll egy ócska halász-bárka. Holdvilágnál fenn a bárkán halászlegény ül magában: …
Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán Olvass tovább Gárdonyi Géza: A sziv Olyan a szív, mint a labda: a játszó sors dobja-kapja. Mennél inkább ütik-verik, annál feljebb emelkedik. Gárdonyi Géza: A sziv Még több vers: Karácsony vers …
Gárdonyi Géza: A sziv Olvass tovább Gárdonyi Géza: Történetem Az Úr bement a gyúróműhelyébe. – Ma csinálok – mond – egypár állatot: Kell egy bagoly, egy tigris és egy bárány, meg egy tücsök. És hozzá is …
Gárdonyi Géza: Történetem Olvass tovább Gárdonyi Géza: Harangszó az éjben Fehér kis kápolna erdő sűrűjében. Valami remete lakja réges-régen. Valami kis remete, kit senkise ismer. Azt se lehet tudni angyal-e vagy ember? Mikor az erdőre …
Gárdonyi Géza: Harangszó az éjben Olvass tovább Gárdonyi Géza: Bölcseség a hullámokon Egy vén révésznek ócska csónakán ült hat tudós. És azt beszélgeték, hogy nincs Isten, s mily bárgyú a nép! A csónak roppant. Szólt a vén: …
Gárdonyi Géza: Bölcseség a hullámokon Olvass tovább Gárdonyi Géza: Ne félj! Mintha látnám a fehér-ruhás Szentet, amint Jairus házához közelget, s hírül hozzák, hogy: Meghalt már a lányka! Jézus ránéz az elsápadt apára: „Ne félj, csak higyj!” …
Gárdonyi Géza: Ne félj! Olvass tovább Gárdonyi Géza: E Föld E Föld, – ez nem a gyönyörök tanyája a lelkünk itt csak iskoláját járja: ha szenvedni és tűrni megtanul, szárnyát felölti, s mennybe szabadul. Gárdonyi Géza: …
Gárdonyi Géza: E Föld Olvass tovább Gárdonyi Géza: Fejét a szék karjára hajtva Fejét a szék karjára hajtva dúdolt az én kis kedvesem, dúdolt egy nótát álmodozva, s elringatózva csendesen. Körültünk az alkony homálya szétbontá barna …
Gárdonyi Géza: Fejét a szék karjára hajtva Olvass tovább Gárdonyi Géza: Találkozás Aszondom: Jóestét virágom! Aszongya: Én is azt kivánom. Aszondom: Mi neved babám? Aszongya: Mért kiváncsi rám? Aszondom: Szomjazom, galambom. Aszongya: Korsóm tele van. Aszondom: Szomjam így nem …
Gárdonyi Géza: Találkozás Olvass tovább Gárdonyi Géza: Emlékkönyvbe Másnak a boldogság: virágos valóság. Az én boldogságom: le-leszálló madár, tovatűnő álom. 1897. Gárdonyi Géza: Emlékkönyvbe Még több vers: Karácsony vers Szilveszteri versek Farangi versek Mikulás …
Gárdonyi Géza: Emlékkönyvbe Olvass tovább Gárdonyi Géza: Az égből Az égből egy angyal, egy öklömnyi szőke, Éjjelenkint mindig leszökdös a földre. “Ejnye fékomadta apró kisasszonyka, hát angyal létére a földet tapodja?” “Jó Szent Péter bácsi, …
Gárdonyi Géza: Az égből Olvass tovább Gárdonyi Géza: A Balaton Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre, égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton! Arcát a hold benned elmélázva nézi, s csillagos fátyolát átvonja Tihanyon. Leülök egy kőre …
Gárdonyi Géza: A Balaton Olvass tovább Gárdonyi Géza: A kutya meg a nyúl Valamikor réges-régen, a világnak kezdetén, minden állat békességben éldegélt a földtekén. Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya, meg a nyúl! Erdőn, …
Gárdonyi Géza: A kutya meg a nyúl Olvass tovább Gárdonyi Géza: Betyár-átok Kinek láncon keze-lába, szomorú az éjszakája. Kezem-lábam nehéz láncon: nagy is a szomorúságom. Gondolkodom, de nem másról: rác kocsmáros leányáról. Csókot nyomott a szememre: láncot vertek a …
Gárdonyi Géza: Betyár-átok Olvass tovább Gárdonyi Géza: Karácson éjjelén Karácson éjjelén, karácson éjjelén… A templom kórusán leghátul ültem én. Előttem egy lány ült. Lány? Ez a szó semmi. Millió leány van; kedves valamennyi. De …
Gárdonyi Géza: Karácson éjjelén Olvass továbbGárdonyi Géza: A fénykép Fényképész úr, e kép nem jó, bár az arca ugyanaz: így is bájos angyalfej ez, de hideg, mint a viasz. Fényképész úr, ha látná őt úgy …
Gárdonyi Géza: A fénykép Olvass tovább Gárdonyi Géza: Ültünk együtt Ültünk együtt a kertben csendesen, s egymásra néztünk szerelmesen. Ő hallgatott és én is hallgattam. Kezemben a kezét simogattam. – Én szép virágom, Rózsakoszorúm! mért …
Gárdonyi Géza: Ültünk együtt Olvass tovább Gárdonyi Géza: Legszebb versem Az első versem rossz és hosszú volt, s tőlem egy holdas éjet elrabolt. De benne állt, hogy arca gyönge rózsa, haja arany, s a szeme kék …
Gárdonyi Géza: Legszebb versem Olvass tovább