Tóth Kálmán: Jobb is…

Jobb is, hogy csak mint az árnyék,
Ugy kövessem életutad,
S hogy nyomodon áld valaki,
Ezt te soha meg ne tudjad.

Menj… s ne fordulj soha vissza,
Oh ne fordulj… mert legfölebb
Rátipornál az árnyékra,
Mely most titkon áld és követ.