Zajzoni Rab István: Barátomnak

Vers mindenkinek

Zajzoni Rab István: Barátomnak

Vers mindenkinek

Te vagy, fiu, az én barátom, te,
Tiéd e kebel forró érzete,
Nincs áldozat, mit értem meg ne tégy,
Nincs ut, a melyen támaszom ne légy.

Lelkemnek ege sokszor elborult,
Az élet gyásznak éjébe vonult,
Te mindig fényes csillagom levél,
Hullám-viharból partra vezetél.

A míg egymástól távol elvalánk,
A távolt elölé az égi láng;
Együtt örültek mindig lelkeink,
Együtt játszodtak álomképeink.

Boldog vagyok, hogy arcodnak szinén,
Szép szellem tükrét ujra meglelém,
Mellőled el nem távozom soha,
Csak igy vagyok a föld boldog fia.

Zajzoni Rab István: Barátomnak

Vers mindenkinek

 



Még több vers: