Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Tóth Árpád: Hajó a dokkban Vergődtem. Elég. Isten és ember sorsa, Ne fájj! Csitt, Végtelen! Pihen a morzsa. Bejártam pár billió kilométert. Csitt, Gondolat! Odahagytam az étert. Itt ülök újra. …
Tóth Árpád: Hajó a dokkban Olvass tovább Tóth Árpád: A Marson Testvérem, tegnap este, Halló! de furcsa volt! Elindultam a Marsba, Hopp! hogy zuhant a Hold! Jó gépem adamantin Szárnyán zengett a drót, Amikor lecsavartam A gravitációt. …
Tóth Árpád: A Marson Olvass tovább Tóth Árpád: Ó, távoli… Ó, Távoli – csodáid szíven ütnek: A csend élő és titkos sóhaja Vagy a vihar vonagló halkká csüggedt, Emberfölötti jajduló jaja, Vagy csillagok, mik végtelenben csüggnek, …
Tóth Árpád: Ó, távoli… Olvass tovább Tóth Árpád: Már vége… Már vége, nézd, a messze ég Fáradt szinekben ég, Szederjes színre vált a domb, És árnydarabbá állt a lomb. A tó, körül sötét keret, Tragikus tükörré …
Tóth Árpád: Már vége… Olvass tovább Tóth Árpád: Pompázó, lusta, édes alkonyat… Pompázó, lusta, édes alkonyat Arany szeme méláz a lomb közén át, De roppant árnyak, feketék és némák, Cammognak már a vén erdő alatt. Alaktalan …
Tóth Árpád: Pompázó, lusta, édes alkonyat… Olvass tovább Tóth Árpád: Ó, napsugár! Faunok vidám patája, Cécós szavak csatája Nem döng dalomba már; Víg, hajnali, pacsirtás Lelkem már őszi irtás, Tél csöndje vár. Haj, rég voltam husz éves, Megáporult …
Tóth Árpád: Ó, napsugár! Olvass tovább Tóth Árpád: Este a kilátón Este kedvesek nékem a hegyek, A Kilátó padjáig felmegyek, És nézem a csillagok álmatag Fényében, mily szelíden állanak. A csillagos ég vállukon forog, S ők, …
Tóth Árpád: Este a kilátón Olvass tovább Tóth Árpád: Március A ritkás ágak zöldjén átveti A messzi nap a sűrű sugarat, Mint végtelen aranysodronyt, egy égi Vezeték dús hálózatát, s a fák Zsonganak, mint sínmenti nyurga póznák, …
Tóth Árpád: Március Olvass tovább Tóth Árpád: Kora márciusi napsugár A végtelenből jött, de a platánok Hallgattak, a sok zord, kevély sudár, – Csak villámtól reszketnek a titánok, Mit nékik egy kis halavány sugár! – …
Tóth Árpád: Kora márciusi napsugár Olvass tovább Tóth Árpád: Harangvirág Harangvirág, harangozz, hallgatom. Szeretnék boldog lenni egyszer. Boldog lenni, nagyon, nagyon. És nem leszek, ha nem igyekszel. Most süt a nap, kék csoda vagy, Harangvirág, illat …
Tóth Árpád: Harangvirág Olvass tovább Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve, S tömött arany diszét fejem fölé lehajtja A csónakos virágú, karcsú, szelíd rekettye, Sok, sok ringó virág, száz …
Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz Olvass tovább Tóth Árpád: A fa Ó, nézd a furcsa, ferde fát, Mint hajlik a patakon át, Ó, lehet-e, hogy ne szeresd, Hogy benne társad ne keresd? Már ága között az arany …
Tóth Árpád: A fa Olvass tovább Tóth Árpád: Áldott legyen Áldott legyen, ti most nyíló leányok, Ki közületek szerelembe bágyad, S testével és édes, tüzes sóhajjal Melengeti az árva férfi-vágyat. Sötét hajó a lomhán ringó élet, …
Tóth Árpád: Áldott legyen Olvass tovább Tóth Árpád: A tavaszi sugár… A tavaszi sugár aranyburokba fonta A zsenge bokrokat, s a bimbók reszkető Selyemgubóiból zománcos fényü pompa, Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő. A zsongó fák …
Tóth Árpád: A tavaszi sugár… Olvass tovább Tóth Árpád: Pünkösdi gyermeknap Itt van, nemde, Ön is vette észre, A gyermeknap, Mely terhet ró kendre? Urnák állnak Kint az utcasarkon, S a sarkadra Lépnek s mondják: pardon! Úrnők …
Tóth Árpád: Pünkösdi gyermeknap Olvass tovább Tóth Árpád: Újévi vers a vén házalóról és a fiatal vigécről Hölgyeim és uraim, Tizenkettőt kongott az óra, Figyeljenek most szépen, ahogy illik, Erre az érzelmes búcsúztatóra, Melyet mint “hősnő” …
Tóth Árpád: Újévi vers a vén házalóról és a fiatal vigécről Olvass tovább Tóth Árpád: Karácsonyi emlék Itt volt, elment a szép karácsony, S amíg itt volt, jó koszton éltünk, Cukron, fügén, mákos kalácson. Hozott diót, mogyorót, smukkot, Új százkoronás is volt nála, …
Tóth Árpád: Karácsonyi emlék Olvass tovább Tóth Árpád: Húsvéti versike Alászolgája! A Ludas Matyi-pálya, Isten bizony nehéz e’ – Erre nézve Nem lehet senkinek aggálya, A legaggabb gáncsolók agg mája Se irigyelheti eztet A szomorú keresztet. …
Tóth Árpád: Húsvéti versike Olvass tovább Tóth Árpád: Húsvéti apoteózis A Nagyerdőn vagyunk! A viztorony mellett. NYUSZIK KARA (üdvözli a felkelő napot). Mi vagyunk a nyuszikák, Rajtunk gyönyör uszik át, Ma fog a húsvét lefolyni, Ma …
Tóth Árpád: Húsvéti apoteózis Olvass tovább Tóth Árpád: Őszben – tavaszról A csendes és fakó kis udvaron Magam beszélgetek az éjszakával. A boldogok menyboltja fukaron Szór ide fényt. S mint haldokló madárdal, Olyan ez az ének. …
Tóth Árpád: Őszben – tavaszról Olvass tovább