Somlyó Zoltán: A dal…
Somlyó Zoltán: A dal… A szoba csöndes és meleg. Homályosak a szegletek, egyetlen körte ég… Van csöndem, van. És van szobám. S egy kis meleg is jut reám e földi …
Somlyó Zoltán: A dal… Olvass továbbVers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Somlyó Zoltán: A dal… A szoba csöndes és meleg. Homályosak a szegletek, egyetlen körte ég… Van csöndem, van. És van szobám. S egy kis meleg is jut reám e földi …
Somlyó Zoltán: A dal… Olvass továbbTóth Árpád: Be szép az ég… Be szép az ég bíborló baldachinja, S be jó alant heverni szemlehunyva, A csend szól, mintha hegedühang hullna, Hegedül a csend, hűs arany a …
Tóth Árpád: Be szép az ég… Olvass továbbTóth Árpád: Őszi kérdés Jártál-e mostanában a csendes tarlón este, Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér, S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze, S róluk a szénaillat meghalni visszatér? …
Tóth Árpád: Őszi kérdés Olvass továbbKaffka Margit: Társaságban – “Jó estét asszonyom! A bálon Hiányzott, mondhatom!” – “Nem gondoltam, hogy itt találom, De – örülök nagyon!” – “Egy zugból oly régóta nézem. A férje nincsen …
Kaffka Margit: Társaságban Olvass továbbCzóbel Minka: Sphynx Hó pelyhet fogni lázas kézzel. Egekbe nézni ember-észszel, Elszállni kóbor fellegekkel, Reméllni, várni, minden reggel. – De hogy ha rá nő alkony árnya Éjt-váró hallgatag világra: “Mi …
Czóbel Minka: Sphynx Olvass továbbGyóni Géza: Öreg házban Öreg ház ajtaján nyitok be. Rég jártam, rég ide én. Apó jön, fehér, mint a tél, Kezet nyujt, semmit sem beszél, S megyünk az út kövecsén. …
Gyóni Géza: Öreg házban Olvass továbbJózsef Attila: Perc Dalol a madársereg, Hogy az erdő zeng belé, Maszatos parasztgyerek Inal a folyó felé. A Nap is süt melegen, Tüzesíti a leget, Nem is látni az egen …
József Attila: Perc Olvass továbbReményik Sándor: Harangok találkozása Dél volt. Fénytelenül is fényes téli dél. Romok, emlékek közt egy-egy Örökké zöld levél. Hallgattuk, ahogy a harangszó Elindul Pestről és Budáról S a Sziget szent …
Reményik Sándor: Harangok találkozása Olvass továbbSzalay Fruzina: Csend Váratlanúl, ugy néha-néha, Reánk borúl halk csend árnyéka. Csodás érzéstől megkapatva, Elnémulunk egy pillanatra. És elcsitúl egy percre minden, Mi lázongott vagy fájt a szívben; Kétség, búbánat …
Szalay Fruzina: Csend Olvass továbbJuhász Gyula: Dionysos borából A szőlőhegynek ormát Újhold sarlója vágja S a fanyarzöld borostyán Bús homlokomra kúszik… Távol kékes ködéből Vonatok integetnek Mámorpiros szemekkel, Óbor dalol szívemben És új igékre …
Juhász Gyula: Dionysos borából Olvass továbbDsida Jenő: Reggel Sötét álom-kísértetek ringatják az ágyam. De íme, ébredek lágyan, pazar fény mindenütt, a napsugár besüt. Nevet a szívem, nevet az eszem s az ereszen kismadár ül a …
Dsida Jenő: Reggel Olvass továbbKosztolányi Dezső: Lefekvés után Sóhajtanak a bútorok ropogva, titkos szavaktól reszket a homály, a lámpa füstje besuhan az orrba, s az ágy fölött fullasztva szálldogál. Az óra ver és félős …
Kosztolányi Dezső: Lefekvés után Olvass továbbPetőfi Sándor: Vasúton Tenger kéj veszen körűl, Közepében lelkem fürdik… A madár röpűlt csak eddig, Most az ember is röpűl! Nyílsebes gondolatunk, Késő indulánk utánad, De sarkantyúzd paripádat, Mert elérünk, …
Petőfi Sándor: Vasúton Olvass továbbDsida Jenő: Lámpa Én nem vagyok se nap, se hold, se csillag, amely fent ragyog – én csak homályos majd-kiégett, szomorú kis villany vagyok. Nekem a nagy világmindenség hátborzongató, fagyos …
Dsida Jenő: Lámpa Olvass továbbJózsef Attila: Nézem a lámpát Nézem a lámpám. Villamos lámpa. Fűti egy titkos, rejtett erő. Tompa árnyékból csillogó élet lesz, Ahogy belőle fény tör elő. Nézzétek, milyen megfoghatatlan, Csupa titok, …
József Attila: Nézem a lámpát Olvass továbbDsida Jenő: Minden nap esttel végződik Minden nap esttel végződik. Minden zaj csenddel végződik. Minden valami semmivel végződik és holt betű lesz minden fájdalom. Csukják itt is, ott is az …
Dsida Jenő: Minden nap esttel végződik Olvass továbbPetőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma… Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra, Meg is látná magát benne, Ha az éj nem közelegne. Az éjszaka közeledik, A világ …
Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma… Olvass továbbTóth Árpád: Láng Eldobtam egy gyufát, s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyulánk, Hegyes sipkájú sárga láng, Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a …
Tóth Árpád: Láng Olvass továbbRadnóti Miklós: Éjszaka Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon; csönd van a házban, az éber egér se kapargál, alszik …
Radnóti Miklós: Éjszaka Olvass továbbTóth Árpád: Körúti hajnal Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, …
Tóth Árpád: Körúti hajnal Olvass tovább