Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Bányai Kornél: Élet gyökerében Arcom körül hordozom a tájon, mélyen élő, ismerős mezőkön, tejszagú rögön, gyökerek átható illatában s kit új egek alá vetett az embert arató sors – fákban, …
Bányai Kornél: Élet gyökerében Olvass tovább Móra László: Napsugársirató Az őszi köd paplant terített Mezőre, rétre, fára, fűre. A nótás nyárnak csendbe eltörött Víg nótát zengő hegedűje. Letarlott fák közt nyargalász a szél S könny omlik …
Móra László: Napsugársirató Olvass tovább Gulyás Pál: Húzd a kútat! Húzd a kútat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön szabadon, hadd derüljön ritmusán a …
Gulyás Pál: Húzd a kútat! Olvass tovább Balla Miklós: Hortobágyon Hortobágyi csárda mellett gyorsan száguld a vonat, Hortobágyi csárda kutján nem itatnak már lovat, Pusztabíró a ménestől nem huzza már a vámot, Nem mutat már a délibáb …
Balla Miklós: Hortobágyon Olvass tovább Reményik Sándor: Anonyma Nem rég jöttem haza. Az otthonomban rózsákat találtam. Akkor-nap küldte nekem valaki. Alakja, arca, neve ismeretlen, A lénye rózsaillatú titok: Anonyma. Keresni lehet akár mindenütt, De megtalálni …
Reményik Sándor: Anonyma Olvass tovább Reményik Sándor: Tükörkép Fut a vonat, és alszik a leány, A függönytelen fülke ablakán Bántón besüt, betolakszik a nap, – Egy férfi kezében keménykalap, – A virág-arcot ahogy védve rejti: …
Reményik Sándor: Tükörkép Olvass tovább Somlyó Zoltán: Boszorkányos éj A város csatakos. Sötét a lámpasor. – Fiatalúr, az éjjel jól megáztál. Nedvesen csillog pár sötét torony s a szél a síkos háztetőkön mászkál. Két mezítelen …
Somlyó Zoltán: Boszorkányos éj Olvass tovább Zajzoni Rab István: Borpatak foly a szivembe Borpatak foly a szivembe, Érzelmeim édenébe, Kiapadhatatlanul. Gondolatim minden bokra Föllobog az égi boltra, Messzelátó lángra gyul. Bor a szerelem tengere, Pokolban feneklik …
Zajzoni Rab István: Borpatak foly a szivembe Olvass tovább Gárdonyi Géza: Fejét a szék karjára hajtva Fejét a szék karjára hajtva dúdolt az én kis kedvesem, dúdolt egy nótát álmodozva, s elringatózva csendesen. Körültünk az alkony homálya szétbontá barna …
Gárdonyi Géza: Fejét a szék karjára hajtva Olvass tovább Dsida Jenő: A felhők alacsonyan szállnak… A felhők alacsonyan szállnak. Házikónk ablakán szél lengeti a függönyt, ócska könyvek lapját hűvösen zizegteti. Jó hűvös ruhákat veszünk fel, tisztákat és fehéreket. A …
Dsida Jenő: A felhők alacsonyan szállnak… Olvass tovább Kosztolányi Dezső: Néma vidéki ház Napfényben égnek a fehér falak, S mégis jeges, halottas, téli gyász van az elhagyott, magányos úriházban. Kikerüli az utas hallgatag. Távol fürdőhelyen mulat az úr, …
Kosztolányi Dezső: Néma vidéki ház Olvass tovább Madách Aladár: Ah, hosszú, hosszú éjek… Ah, hosszú, hosszú éjek, Ah, az égő vágyódások! Ah, a görcsös ölelések, A tarka ábrándozások! Égő vérem vad pezsgése, Ereimnek gyors verése, – Ez …
Madách Aladár: Ah, hosszú, hosszú éjek… Olvass tovább Bányai Kornél: Omló kövek zenéje Hervadt köveid hallgatom Visegrád, gyöngülő erősség, lőréseidben fekete éjszaka vigyáz, keserű gaz virul. Csatás idők emléke leng körül, régen holt ember arcát idézik téglákkal pirosló …
Bányai Kornél: Omló kövek zenéje Olvass tovább Móra László: Tavasz templomában Itt-ott megbújva dacol még a hó, Mint félrebillent, összetört hajó. De másutt táncot jár a napsugár S az alvó erdőt csókkal illeti. A márciusi langyos napcsudán …
Móra László: Tavasz templomában Olvass tovább Fazekas Mihály: Édes druszám! A földbenyelte Kondé Dézsmálta jó boromból Van még vagy egy csebernyi. De héj! kevés a hordóm, Ezt is ki kén ürítnünk. Hogy a nagy Úr …
Fazekas Mihály: Édes druszám! Olvass tovább Juhász Gyula: Szakolcai emlék Pösze cseléd, kis tót leányzó – Mint ódon morva oltárképeken – Loholva ment ki a végállomáshoz, Hogy estvére otthon legyen. De a vonat – ó sorsunk …
Juhász Gyula: Szakolcai emlék Olvass tovább József Attila: Parasztanyóka Vén, ráncos arca majdnem fekete, Kiszítta régen már a nap heve, Fogatlan szája bús sóhajüreg, Oly csöndes néni és olyan öreg. Fonnyadt karjával multakat ölel, Halálra vár …
József Attila: Parasztanyóka Olvass tovább Havas Gyula: Öt óra Uzsonnáznak. Csendes, derűs szobákban a délutáni napsugár a bútorokra ferdűl, halványkék abrosz ringat sok rózsaszínű csészét és apró kanalak ezüst virága szájukhoz ível és barna kávéillat …
Havas Gyula: Öt óra Olvass tovább Benedek Elek: Pest felé Fut a gőzös nyílsebesen. Pest felé fut egyenesen. Szárnya nincsen, repül mégis, Érzem, hogy repülök én is. Meghúzodom egy sarokban, Öreg szívem meg-megdobban. Hej, nem csuda! …
Benedek Elek: Pest felé Olvass tovább Benedek Elek: Vilike és lilike Vilike: Csókolom a kezét, kedves Lilike. Lilike: Isten hozta nálunk, kedves Vilike. Vilike: Hogy érzi magát, ha szabad kérdenem? Lilike: Köszönöm kérdésit, csak úgy csendesen. …
Benedek Elek: Vilike és lilike Olvass tovább