Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Kaffka Margit: Pezsgő dal Fehér galagonya, – beh virágos! Semmi közöm a szomorúsághoz! Gyöngy a kedvem, Isten, ember lássa – Kölcsön is vehet belőle, aki megkívánta. Tudod-e, hogy letépem a …
Kaffka Margit: Pezsgő dal Olvass tovább Reményik Sándor: Csendes csodák Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, …
Reményik Sándor: Csendes csodák Olvass tovább Salamon Ernő: Március A telő vizek partján már a lomb új színt kapott a kergetőző széltől, a hó alatt terméketlen zsibong a föld és puha ölelésre kél föl. Jár mezítláb …
Salamon Ernő: Március Olvass tovább Somlyó Zoltán: A falon át Lehullt az éjnek súlyos szárnya. Alszik a pesti bérkaszárnya. A sok meghajszolt, fáradt lélek: urak, nagyságák, bús cselédek. Pihen a gond, a bú, a kétség, …
Somlyó Zoltán: A falon át Olvass tovább Somlyó Zoltán: Reggel Az ablakomon karcsu jégvonalkák, fagyos mosollyal rámköszöntenek. A reggel fagyos, merész pattanással megint kinyílott, mint a nagy sebek. Álomszuszékos, puha gördüléssel, fordulok a falnak: ott van még …
Somlyó Zoltán: Reggel Olvass tovább Gulyás Pál: Idegen világ Nem volt abban semmi tragédia, csak borzalom, midőn a konyhába beléptem s megláttam a falon egy csillogó páncélu bogarat: – reszkető hosszu csápja a hirtelen fellobbanó …
Gulyás Pál: Idegen világ Olvass tovább Reményik Sándor: Ma neked, holnap nekem Pók szőtte szürke szálait az erdőn, Fonalait kelő nap aranyozta. Kisebb körök, nagyobb körök, Csodálatos körök… Körök közepén ült a pók maga. Mestere volt, …
Reményik Sándor: Ma neked, holnap nekem Olvass tovább József Attila: A jámbor tehén A csorda megjött. Vén, rokkant kapukba piros leányzók állnak illeteg. Várják az egyetlenke tehenet. Friss széna barnul már a jászolukba. Hozza adóját, sok zsíros tejet. …
József Attila: A jámbor tehén Olvass tovább Reményik Sándor: Így kellene Angyal-könnyedén, tündér-könnyedén Ül meg a dróton a fecskék raja. Apró szemükben déli tengerek Aranya vibrál, azúrja remeg, S a téltelen táj távol mámora. Ők haza készülnek, …
Reményik Sándor: Így kellene Olvass tovább Pongrácz Lajos: Reggel Ha hallom a pásztordudát, Midőn reggel felébredek, Lelkem egy érzés hatja át, S én új életre serkenek. Multat, jövőt, kort feledek, Ismét hallom bölcsődalom! Szivem csendes, …
Pongrácz Lajos: Reggel Olvass tovább Sáfáry László: Lüktető Jazz-zene. Szívdobogás. Szétriadó fiatal nyáj fut az ég tetején. Pásztor sápadozik. Automobil az úton. bóbita száll a mezőn, s megfeketült felhők kotorásznak az égen. Sáfáry László: Lüktető …
Sáfáry László: Lüktető Olvass tovább Reményik Sándor: Komppal Az idő minden új csodája megszűnt. Millió gép hiába dübörög, Millió gőzös hiába szeli Zakatolva a roppant vizeket. Se hang, se füst el nem hatol ide. Megrakva …
Reményik Sándor: Komppal Olvass tovább Reményik Sándor: Telefonpózna Elsorvadt, száraz ágai Mint béna karok, kimerednek. Telefonpózna lett a fa: Hírhordozója embereknek. S a többi közt kell állnia. A többi mind faragott oszlop, Legyalult, kinyalt, sima …
Reményik Sándor: Telefonpózna Olvass tovább Sárosi Árpád: Hajnal Csend. Ág se rezzen, dal se száll. Az áhitat szent némasága Mint harmat hull le a világra; Mind, mind az áldott napra vár. A kedv, a tett, …
Sárosi Árpád: Hajnal Olvass tovább Péteri Takáts József: Az estve Immár a sík várost füstös köd takarja! Ki a nyugvó Napot szemlélni akarja, Ide jöjjön ezen zöld domb tetejére, Az ég s föld csudái tág …
Péteri Takáts József: Az estve Olvass tovább Salamon Ernő: Dal decemberben Szép szeretőm, itt a kék december, elrepül a zordon krivecekkel jókedvem, a havasi virág, rongy a levél, szégyelli az ág. A felhőket rekedt hangok taszítják, ilyentájban …
Salamon Ernő: Dal decemberben Olvass tovább Endrődi Sándor: Az első hó Nagy csoda történt! Boszorka-varázs! tündérigézet! Isten világa tegnapról mára Tiszta fehér lett. Szűztiszta hótól az utcák, házak Szinte ragyognak! Csak az csunyaság, hogy ez a …
Endrődi Sándor: Az első hó Olvass tovább Vargha Gyula: Nyári dél Fényes, vakító, forró nyári dél; Majd hogy ki nem gyúl fenn a házfödél; Az ablak mind befüggönyözve áll, Hogy elbúhasson a riadt homály. A fénytől kinn …
Vargha Gyula: Nyári dél Olvass tovább Tóth Árpád: Kora márciusi napsugár A végtelenből jött, de a platánok Hallgattak, a sok zord, kevély sudár, – Csak villámtól reszketnek a titánok, Mit nékik egy kis halavány sugár! – …
Tóth Árpád: Kora márciusi napsugár Olvass tovább Darmay Viktor: Az éjszakák Oh, én mindig szerettem őket, Oh, gyönyörűk az éjszakák, Csillogó rongyát ha letette, Nem sejti, mily szép a világ. Hisz untat a zaj, fáraszt a fény, …
Darmay Viktor: Az éjszakák Olvass tovább