Batsányi János: Felelet
Batsányi János: Felelet Az erkölcs s ártatlanságnak Akit őriz angyala; – Aki használt a világnak, – Senkinek nem árt vala; – Igaz ember, s a hazának Jó polgárja, hív fia: …
Batsányi János: Felelet Olvass továbbCímke: Halál témájú versek
Ady Endre: Szegény Zuboly emlékére
Ady Endre: Szegény Zuboly emlékére Ha elmentél, Okod volt rá s minden tettnél Mondottál egy jónagyobbat: A Halált. Csak hadd fájjon Szívem e bolond hiányon, Hogy nem látom bölcs-hunyorgó Szemedet. …
Ady Endre: Szegény Zuboly emlékére Olvass tovább Juhász Gyula: Testamentom
Juhász Gyula: Testamentom Szeretnék néha visszajönni még, Ha innen majd a föld alá megyek, Feledni nem könnyű a föld izét, A csillagot fönn és a felleget. Feledni oly nehéz, hogy …
Juhász Gyula: Testamentom Olvass tovább Réthy László: Északon.
Réthy László: Északon. Drammen táján Norvégiában Járok a fjord körűl magam: Nézem, hogy a napfényes víznek Mily csodás smaragd tűkre van. A törpe nyírfák lombjaikkal Üdvözlik a szerény nyarat, S …
Réthy László: Északon. Olvass tovább Czóbel Minka: Psyche
Czóbel Minka: Psyche Illatot csókoltam, virágot szerettem, Az életálomból még fel sem ébredtem. S mostan már itt vagyok, a szép „másvilágon”, – A multhoz hasonló, csak fényesebb álom. – Ugyanaz, …
Czóbel Minka: Psyche Olvass tovább Juhász Gyula: Haladék
Juhász Gyula: Haladék Menekülünk a láthatatlan És ismeretlen rém elől, Ki ránk les százezer alakban És egyszer mégis csak megöl. Ki ránk vár fényben és ködökben, Alattomos gyilkos, konok, …
Juhász Gyula: Haladék Olvass tovább Ady Endre: Jó Csönd-herceg előtt
Ady Endre: Jó Csönd-herceg előtt Holdfény alatt járom az erdőt. Vacog a fogam s fütyörészek. Hátam mögött jön tíz-öles Jó Csönd-herceg És jaj nekem, ha visszanézek. Óh, jaj nekem, ha …
Ady Endre: Jó Csönd-herceg előtt Olvass tovább Kosztolányi Dezső: Kérdések
Kosztolányi Dezső: Kérdések Ha távozom a titkos másvilágba, mit mondotok remegve majd nekem, halvány körülállók, látván csodálva, hogy elszivárog váló életem? Rothadni dugtok egy ködös gödörbe, sírtok, hogy a barátotok …
Kosztolányi Dezső: Kérdések Olvass tovább Reményik Sándor: Halott poéta
Reményik Sándor: Halott poéta Halott poéta versét olvasom, Ki tegnap élt még. Úgy-e, furcsa ez? Lelke szépsége reám permetez, Mint aranyharmat hűs hajnali tájra, Fürdik a lelkem áldott aranyába’. Belőle …
Reményik Sándor: Halott poéta Olvass tovább Reményik Sándor: Fiaimhoz
Reményik Sándor: Fiaimhoz Idők ormán döng már a léptetek, Lelkemből-szakadt álmok, Versek, ti harsonák, amiken át A süket végtelenbe felkiáltok. Fiaim ti, – lehulló életemnek Fölemelkedő folytatásai! Közöttetek fogok majd …
Reményik Sándor: Fiaimhoz Olvass tovább Ady Endre: Az élet bosszúja
Ady Endre: Az élet bosszúja Aki az élettel kikötött, Akkor hal meg, erője veszvén, Mikor az Élet lakodalom: Csillag – esős, nyárvégi estén. Jaj, hogyha én is akkor megyek, Mikor …
Ady Endre: Az élet bosszúja Olvass tovább Kosztolányi Dezső: Halottak
Kosztolányi Dezső: Halottak Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább. Futók között titokzatos megállók. A mély sötét vizekbe néma, lassú hálók. …
Kosztolányi Dezső: Halottak Olvass tovább Juhász Gyula: Nincs halál…
Juhász Gyula: Nincs halál… Múló világ felett Örök csillagok élnek, Hiába hullanak Hervadt lombok, remények, Mindig akar, szeret, dalol az élet! Görögség napja, te, Krisztusnak boldog álma, Hiába roskadoz Bús …
Juhász Gyula: Nincs halál… Olvass tovább Ábrányi Emil: Láttam halottat…
Ábrányi Emil: Láttam halottat… Láttam halottat, aki úgy mosolygott, Mint álmában a játékos gyerek. Mutassak én is a halálos ágyon Elfáradt vándort, aki szendereg! Ne lássék rajtam vad, rémes vonaglás, …
Ábrányi Emil: Láttam halottat… Olvass tovább Kosztolányi Dezső: A bölcs halála
Kosztolányi Dezső: A bölcs halála Platon mosolygós, csöndes agg vala. S amint egy őszi nap nehéz beteg lett, leült a földre dús szőlője mellett, hol elhuzódott háza kertfala. Reásütött kiszáradott, …
Kosztolányi Dezső: A bölcs halála Olvass tovább Juhász Gyula: Meghalni…
Juhász Gyula: Meghalni… Meghalni milyen szomorú lehet, Mikor mienk még mind a kikelet. Mikor a rózsák legszebb kora van: Meghalni, elmenni magányosan! Meghalni milyen szomorú lehet, Mikor a köd már …
Juhász Gyula: Meghalni… Olvass tovább Tóth Kálmán: A halál
Tóth Kálmán: A halál Nem, nem az a halál, ahogy itt nevezik, Ha koporsónknak a födelét szegezik; Nem, nem az a halál, amit a léha hisz, Midőn a gyászszekér a …
Tóth Kálmán: A halál Olvass tovább Bálintffy Etelka: Feltámadunk! (egy hitszónoklat után)
Bálintffy Etelka: Feltámadunk! (egy hitszónoklat után) Feltámadunk, e szép igéret Hangzik fülembe untalan. A síron túl is van hát élet, A szenvedés ott sem ér véget, Ha itt a szív …
Bálintffy Etelka: Feltámadunk! (egy hitszónoklat után) Olvass tovább Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron…
Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron… Megy a juhász szamáron, Földig ér a lába; Nagy a legény, de nagyobb Boldogtalansága. Gyepes hanton furulyált, Legelészett nyája. Egyszercsak azt hallja, hogy …
Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron… Olvass tovább Kosztolányi Dezső: Sorsunk
Kosztolányi Dezső: Sorsunk Tanuld meg, porember, a sorsod: lemondás s lemondani nekem oly fájdalmas-édes. Ura a végzetnek, ki ezt megtanulja, bánat és csalódás nem fér a szivéhez. Nézd a természetet, …
Kosztolányi Dezső: Sorsunk Olvass tovább