Tábori Piroska: A százegyedik szoba
Ócska szobában vak tükör a polcon,
Kopott homály, rég csukott ablakok.
De néha meglebben a függöny szárnya,
Betör egy régi, tüzes nyár sugara,
Messzi fényt isznak a tükörlapok.
Forró szél zúg a holt szobán keresztül,
Kábít rég-hervadt rózsák illata,
Törött hegedű pattant húrja rezdül,
Míg tűnik a fény, a szobára csend ül
S mindent belep hétköznapok pora.
Tábori Piroska: A százegyedik szoba
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink