Sárosi Árpád: Vetések között

Vers mindenkinek

Sárosi Árpád: Vetések között

Vers mindenkinek

Hullámzó vetések,
Ragyogó harmat-tenger.
Mért rejted el a dalt?
Amiben hisz az ember.
Hallgat a pacsirta,
Nem nyilaz fel az égnek.
Buvik a bánattal,
Nem kell a fakó ének,
Nem kell ez a nóta,
Az ócska-rimü zsoltár…
Ahol meghallgatták:
Már rom a közös oltár.

Vijjogó turulok
Remegő hegytetőkön,
Rekedten siratók:
Ember, meddő jövődön
Véres dalt üvöltők,
Táltosai a mának:
Hited boltozatján
Vergődve szállnak.

Sárosi Árpád: Vetések között

Vers mindenkinek



Még több vers: