Sárosi Árpád: Piros virág
Nem a tavasz az édes anyja,
Ki óvja-védi szerelemmel:
Életre hozza a December.
Halott erdők, havas mezőség
Bölcsője e piros virágnak:
Igéje ő a Messiásnak.
Szegénynek, búsnak: öröm-ének,
Hite: a kétségbeesettnek,
Ma: amit istenkezek vetnek. –
Szent mámor él az illatában,
Óhajtja csöppjét minden ember:
Jóságok kertje lesz December.
A jégszivek mind könnyé válnak
S a könyörület dús patakja,
Kincsét pazarul osztogatja. –
Csodák, bőségek, változások…
Betelnek a jövendőlések:
A népek egy akolban élnek.
Piros virág, te téli gyermek
Léted miért kis dal a máról?
Lehullsz, ha elröppent a mámor.
Sárosi Árpád: Piros virág
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink