Sárosi Árpád: Fák beszélnek az Úrral
az első:
A názárethi álmok idején,
Utján a végzet-küldetésnek,
Mikor szemedben égi lázak égtek:
A nyugodalmak árnyát adtam én.
a második:
A bűnös város hozsannáz! Ahol
Dicsőségednek útját én jelöltem,
Te jöttél hittel bizón és örömben:
„Enyém a teher, enyém az akol”.
a harmadik:
A Getseman remegte a halált.
Én karjaim közt védtelek az éjen.
Atyádat hívtad, hogy lelked ne féljen:
A gonoszságnak csókja rád talált.
az utolsó:
A Golgothán mind elvégeztetett
S a törzsömből megácsolt bús kereszten,
A nyomor útjain, véres-meredten
Tanitgatom élet-igéidet.
Sárosi Árpád: Fák beszélnek az Úrral
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink