Sárosi Árpád: Egy éjszakán
I.
Olvadt aranyban fürdő hegytetők,
Nagy, zöldszemü rétek,
Virágok, vágyak, maguk-kelletők:
Az ősz jön elétek.
Kendőzött arcán gonosz akarat,
A szeme más, a szava más…
Egy éjszakán majd a halál arat,
Jég-sarka nyomán ami megmarad:
Elhervadás, bús fonnyadás.
II.
Mint ujult sebek rubin cseppjei
Hullnak a levelek. –
A föld, az elbucsuzó vén cseléd
Némán remeg.
Az álmok szőtte, zengő szőnyegen
Az elmulás jön orvul, nesztelen.
Egy éjszakán a halál és a hold,
Csak összenéznek. És egy reggelen
Már semmi, ami volt.
Sárosi Árpád: Egy éjszakán
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink