Sárosi Árpád: A názárethi ⋆ Versek mindenkinek

Sárosi Árpád: A názárethi

Kerestek engem, nem mint Getsemanban,
Kínok percén a részeg zsoldosok.
Kerestek, hívtok, sebtől roskadozva.
Tegnap lator, ma Istentek vagyok.

Kerestek engem, csúf halál keresztjén,
A szikla-sirban. Bűnbánó sereg.
Buja szátokban imádságra váltak
A káromló, tivornya énekek.

Én bevetettem a világok földjét,
Vérem táplálta az égi magot.
A Moloch-táncán ti letiportátok:
A pusztulás, vész, sátán aratott.

Vegyétek írul vérző testetekre,
Alázat jelét: fehér gyolcsomat.
Hulljon síromba könnyeitek árán:
Harag, gyűlölség, bűnös indulat.

És elkövetkezik az én időm is.
Világok földjét ujra bevetem.
Örvendezni fog a népek sokasága:
A béke-kenyerét, ha megszegem.