Sáfáry László: Gesztenyefa
Ez a gesztenyefa tizenkét évvel ezelőtt is
csendesen száradt a szemétdomb és a palánk között,
sokat olvastam a tetejében Nick Cartert és egyéb tiltott könyveket.
Most is itt áll száradón
és hólétől nedvesen.
Azóta sokszor olvadt a hó a talpam alatt,
erős lettem és akaratos,
emberek és öreg szabályok nekem akármit hiába tiltanak.
Magam gazdálkodom az erőmmel és az időmmel!
éljen a kedvem és éljen a fiatalság,
a gesztenyefa lombja újból fölém borul!
Ellátok innen túl a kerítésen
és ellátok túl a jámbor szőlőhegyeken.
Az enyém egészen ez az éles levegőjű reggel,
jó kedvem van és igen örülök:
a nap ma megint frissebben bújik elő, mint tegnap,
és a hegyek fehér takaróján nagyokat szakít!
Sáfáry László: Gesztenyefa
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink