Reviczky Gyula: A kanári sírja

Reviczky Gyula: A kanári sírja

Nem zugtak a harangok,
Pap nem imádkozott;
Nem vitte gyászfogat ki
A kedves dalnokot.

Puha fehér kezecskék
Csipkébe göngyölék,
Egy köny, mely rája hullott:
Ez volt a gyászbeszéd.

A kert egyik zugában,
Hol legtöbb rózsa nyit,
Parányi kis gödörben
Alussza álmait.

Virágos nyughelyéhez
Pillangók szállanak.
A nap sző hantja közzé
Aranyos szálakat.

Csalogány nyári éjjel
Sirjánál kesereg,
S a rózsa bokra hullajt
Rá egy-egy levelet.

Ha fénynyel, illatárral
Megjő a kikelet:
Ibolyák nyilnak ott ki,
E kis madárszemek.