Réthy László: A homokban.
Láttam Párist, Rómát és Londont,
Tudok mindent, amit ember kigondolt,
A szív s az agy, mit magába vehet:
– S bejártam képzeletben az Eget.
Szívem van, de meg is szenvedtem érte,
A sors a jót nekem cseppenként mérte,
S hányszor volt, hogy hitem megfogyva,
Térdeltem jó Anyám sírjára rogyva.
Most Margit lányom s két kis unokám,
Marékkal szórják a homokot rám:
– Ennél szebbet nem láttam a világon,
Szebb két bimbót egy nyiló rózsaágon.
Aradi házunk udvarán. Arad, 1910. május 20.
Réthy László: A homokban.
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink