Reményik Sándor: Már járt…

Vers mindenkinek

Reményik Sándor: Már járt…

Vers mindenkinek

Már járt a villám a fejem felett,
S bújtam előle vén fenyő alá
Jó helyre ép…
Egy csattanás:
Lobogtunk volna mind a ketten:
Én és a kihez menekedtem.
És lettünk volna egy halom hamu,
Két élet hamuja.
Bottal piszkálta volna valaki:
Melyik az ember és melyik a fa?…

Reményik Sándor: Már járt…

Vers mindenkinek

 



Még több vers: