Rákos Sándor: Nagyanyó
Nagyanyó fürge,
mint a csík.
Hajnalban kél, friss harmattal
mosakszik.
Bizony fürge, mint egy
kisleány:
délelőtt főz, varrásba fog
délután.
Láttad-e már az
ablaknál?
Gyűszűjével a fényes tű
föl-leszáll.
Vajon nagyanyó
mit gondol,
míg lábánál a cirmos alkony
dorombol?
Gyűszűjével a fényes tű
föl-leszáll,
nagyanyó varr. Rámosolyog
a selyemfonál.
Fejet csóvál s a fonálra
visszamosolyog:
“Surranj, selyemfonalacskám,
sok még a dolog!”
Rákos Sándor: Nagyanyó
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink