Pósa Lajos: Visszaemlékezés
Ugy volt biz az, most is jól emlékszem rája,
Hogy begyalogoltunk egyszer a vásárra.
A rekt’ram választott kabátot, nadrágot…
Otthon alig ismert rám, a ki meglátott.
Másnap a szekérre tettük a ládámat,
Ott hagytam a falut, a szülői házat,
Az ekét, boronát, buzatermő földet,
A kis kerek erdőt, a virágos völgyet.
Gyermeki lelkemben gyönyörü vágy támadt,
Hogy boldoggá teszem édes jó anyámat.
A ki bölcsőm felett altató dalt dúdolt,
A ki nekem mindig hű gondviselőm volt.
Hogy sir, nevet benne az anyai lélek,
Ha czélt érhetek majd s valahol pap lészek;
Mily repeső öröm szállja meg a szivét,
Majd ha a szószékből hirdetem az igét.
Oh te kis iskola, ott a patakparton!
Az égnek áldása soha el ne hagyjon!
Neked köszönhetem, ha pap nem is lettem,
Hogy édes anyámnak öröme van bennem.
Szunnyadó lelkembe te löveltél lángot,
Ragyogó verőfényt, tündöklő világot…
Mosolyogjon reád a szerencse napja!
Vigan csörögjön lent kis patakod habja!
Pósa Lajos: Visszaemlékezés
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink