Mikszáth Kálmán: Búcsú a madárkától
Kedves jó madarunk immár Isten veled,
Piszkáld meg csőröddel ezt a zöld levelet,
Amit a kis Pali tart kalitkád elé,
Fogadd a barátság ezt a kicsiny jelét.
Még most a mienk vagy, de már válunk mingyárt
És röpülhetsz, merre két apró szemed lát:
Mezőkön, erdőkön, felhők közt szabadon,
Örülsz ugy-e kópé, tudjuk, örülsz nagyon.
Pedig fájhatna ám a szíved miattunk,
Betegünk voltál te és épen nem rabunk;
Apácska a mezőn törött szarnynyal talált,
“Elhoztam – így szólt – itt meggyógyul legalább!”
És meg is gyógyultál, nincsen semmi bajod,
Csakhogy a világot innen nem láthatod;
Szűk neked a kalit, szűk neked az eresz,
De se baj, jön papa és szabadon ereszt.
Mikszáth Kálmán: Búcsú a madárkától
Még több vers:
- Karácsony vers
 - Szilveszteri versek
 - Farangi versek
 - Mikulás versek
 - Húsvéti versek
 - Anyák napi versek
 - Pünkösdi versek
 - Ballagásra versek
 - Névnapi versek
 - Külföldi versek
 - Magyar versek
 - Nyári versek
 - Őszi versek
 - Téli versek
 - Tavasz versek
 - Rövid versek
 - Versek gyerekeknek
 - Szerelmes versek
 - Köszöntések – Jókívánságok
 - Névnapi köszöntések
 - Idézetek lapja
 - Neved napja – Névnapok
 - Ünnepeink
 
