Mikszáth Kálmán: A megfagyott madárka
Szép, szép, de kegyetlen a tél,
Halál jár a fagy képibe;
Szegény madár, mit szenvedtél,
Mig holtan estél le ide.
Itt fekszel a hótakarón,
Kis szived nem dobog többé!
De megtaláltunk s jóakarón,
Sírt ásunk a bokrok közzé.
Koporsód egy dobozka lesz,
Gyapottal majd kibélelem.
A túlvilági pihenés…
Édesebb ily puha helyen.
Három vörösbegy jött eddig,
Ha morzsát szórtam; Istenem;
A sírban fekszik az egyik:
Most már kettő lesz csak jelen.
Mikszáth Kálmán: A megfagyott madárka
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink