Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Gulyás Pál: Gyermekeimet ismét megláttam A gyermekeimet már régen nem láthattam, pedig itt játszadoznak körülöttem, de az élet megvakít. Önmagunkat vakítjuk meg, vak vezeti a vakot… Gyermekeimre már régen szemem …
Gulyás Pál: Gyermekeimet ismét megláttam Olvass tovább Sárosi Árpád: Tinektek nyilnak a fehér kapuk Csak ott kacag az üröm hangosan, Ahol sok sziv fonódik egybe: Csilingelő virágkelyhei A szeretetmezőnek. Mi nem leszünk ez estén egyedül. Piros kedv …
Sárosi Árpád: Tinektek nyilnak a fehér kapuk Olvass tovább Czóbel Minka: A sors Pihenni? – nem, még nem lehet. Ne álmodjék ki él, tehet! Az élet fájó küzdelem, A végperczé a győzelem. A végperczé, mely már talán Ott van …
Czóbel Minka: A sors Olvass tovább Gyóni Géza: Tavaszi alléban Titkok útján, tavaszi allén Előttem jár a titok-asszony: Harmincadik tavasz heroldja; Apácás, gőgös fátyolát Perzselő számum, férfi-sóhaj, S a tavaszi szél ostromolja. Titkok útján, tavaszi allén …
Gyóni Géza: Tavaszi alléban Olvass tovább Sárosi Árpád: Szabad voltam… Szabad voltam, mint erdők viharja. Bátor voltam, mint kemény acél. Gyengék, búsak védelmező karja, Az Igazság bátor szómmal él. Nem sokáig. Jött a nagy Ellenség: Jött …
Sárosi Árpád: Szabad voltam… Olvass tovább Vargha Gyula: A bölcső és a koporsó között Rég elhagyám az enyhe révet, Hátam megett már évre évek Úgy torlanak, mint tengerár, S új rév, koporsóm csendje vár. Csalóka fény …
Vargha Gyula: A bölcső és a koporsó között Olvass tovább Bányai Kornél: Óriás Fejemben nap virul, háborgó tűzzel talpig éjbe járok. Ujjaimon sorsok ragyognak: gyürükbe verődött népek és világok. Arcomat fordítom s föld ölében robbannak a magvak. Varázsszemem ős titkokat …
Bányai Kornél: Óriás Olvass tovább Bródy Miksa: Fekete tündér Úgy ahogy illett, ahogy kellett, Tündér állott a bölcsőm mellett, Csapzott hajú, vasorrú, bánatos Fekete arcú, érdes és fagyos, Fogatlan Csupán a szíve égett, mint a …
Bródy Miksa: Fekete tündér Olvass tovább Juhász Gyula: Károlyi Lajoshoz Az életünk rövid, de a művészet Örökebb, mint a földek és egek, Mi elmegyünk, de a jövő ködébe Lelkünk világa fényeket vetett. A mi országunk nem …
Juhász Gyula: Károlyi Lajoshoz Olvass tovább Vörösmarty Mihály: Az egerek ELSŐ Szegre, morály! bíztos hajlék, amelybe vonúltunk. Lássunk munkához, rágjuk a hír fiait! MÁSODIK Hír fiait? Kik azok? Nyomorú hír, még nyomorúbb nép! Egymáshoz méltók ily …
Vörösmarty Mihály: Az egerek Olvass tovább Nagy Imre: Körösnél Igy folynak le életünknek Tünde napjai, Mint ez elzúgó folyamnak Gyors hullámai. Lyánka! földi életünk ha Olly múló ‘s rövid Szedjük a’ derüs jelennek Szép gyümölcseit. 1837. …
Nagy Imre: Körösnél Olvass tovább Orczy Lőrinc: Miként játszik a szerencse A kevély szerencse szeret játszadozni, Mint tenger, szél nélkül, habokat csapdozni, A hatalmasokkal szeret hadakozni, A szegényt csak lábbal szokta rugadozni. Régen felállított országot …
Orczy Lőrinc: Miként játszik a szerencse Olvass tovább Tóth Árpád: Elzeng az élet… Elzeng az élet, s vissza, vissza nincsen út! Koporsóból kélsz minden reggel: bús feltámadás! Keresztrefeszített tegnapod feltámadt Messiása lennél, Ki bűnt és vért s mindent, …
Tóth Árpád: Elzeng az élet… Olvass tovább Lauka Gusztáv: A’ Holdhoz Hold te sápadt arczú lánya A’ sötétlő csendes éjnek, Szemlélője fájdalomnak, Szemlélője annyi kéjnek. Oh ne nézz ezüst sugárral, Oh ne nézz le kedvesemre, Vess inkább …
Lauka Gusztáv: A’ Holdhoz Olvass tovább Ölvedi László: Magamhoz Felelned kéne annyi sokra. Szelíd hitek homok ösvenyén Merre forduljak, balra, jobbra? Felelned kéne annyi sokra, Kérdelek hát, én vagyok-e én És nem csupán visszhangja másnak, Buborék, …
Ölvedi László: Magamhoz Olvass tovább Berzsenyi Dániel: Osztályrészem Partra szállottam. Levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam. Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben Izzada orcám. Béke már részem: lekötöm hajómat, Semmi tündérkép soha fel nem …
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem Olvass tovább Reményik Sándor: A kagyló Én itt vagyok, akarva, nem akarva, A végtelen vetett a véges partra. Fekszem aléltan a sivár fövenyben És az óceán himnuszait zengem. Anyám, a tenger apadt, …
Reményik Sándor: A kagyló Olvass tovább Kozma Andor: Magasból Fenn száll a rémletes magasban, A léghajós, onnan lenéz: Egy tengert lát mozogni lassan, Pedig lenn bőszen dúl a vész. Sötét síkon itt-ott kiválik Egy-egy csekély vakondtúrás, …
Kozma Andor: Magasból Olvass tovább Sárosi Árpád: A titkok keze Jajjal kihimzett kárpitját az égnek, Amely mögött a halál titka rezzen: Egy kéz kibontja És ráterül a viaskodó őszre. A fák remegve bujnak össze: vége! …
Sárosi Árpád: A titkok keze Olvass tovább Ady Endre: A holnap elébe „Állj meg.” Ordít utánam az éjben Cafra sereggel a Tegnap. „Állj meg.” És én megyek, megyek. „Állj meg.” Vágok a sűrü bozótnak, Holdnak, pokolnak, fellegeknek …
Ady Endre: A holnap elébe Olvass tovább