
Tóth Kálmán: A halál
Tóth Kálmán: A halál Nem, nem az a halál, ahogy itt nevezik, Ha koporsónknak a födelét szegezik; Nem, nem az a halál, amit a léha hisz, Midőn a gyászszekér a …
Tóth Kálmán: A halál Olvass továbbVers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Tóth Kálmán: A halál Nem, nem az a halál, ahogy itt nevezik, Ha koporsónknak a födelét szegezik; Nem, nem az a halál, amit a léha hisz, Midőn a gyászszekér a …
Tóth Kálmán: A halál Olvass továbbBálintffy Etelka: Feltámadunk! (egy hitszónoklat után) Feltámadunk, e szép igéret Hangzik fülembe untalan. A síron túl is van hát élet, A szenvedés ott sem ér véget, Ha itt a szív …
Bálintffy Etelka: Feltámadunk! (egy hitszónoklat után) Olvass továbbPetőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron… Megy a juhász szamáron, Földig ér a lába; Nagy a legény, de nagyobb Boldogtalansága. Gyepes hanton furulyált, Legelészett nyája. Egyszercsak azt hallja, hogy …
Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron… Olvass továbbKosztolányi Dezső: Sorsunk Tanuld meg, porember, a sorsod: lemondás s lemondani nekem oly fájdalmas-édes. Ura a végzetnek, ki ezt megtanulja, bánat és csalódás nem fér a szivéhez. Nézd a természetet, …
Kosztolányi Dezső: Sorsunk Olvass továbbKosztolányi Dezső: Láz Időm rövid, egy lobbanás csak, aztán örökre elenyész, kihal szivemből eszme, érzés, s kietlen éj lesz az egész. Nem, nem – rohadni ismeretlen: bősszé teszi nagy lelkemet, …
Kosztolányi Dezső: Láz Olvass továbbÁbrányi Emil: Menni kell… És lassan, lassan mind megyünk, Ha ütni kezd az óra. Mind elmegyünk a föld alá, Közös találkozóra. Világok sorsát, hódító, Ajkad hiába dörgi: Egy mozdulattal a …
Ábrányi Emil: Menni kell… Olvass továbbAdy Endre: Temetetlenül Érzem: a mámor csöndes éjjelében Háborgó lelkem már pihenni kezd És lassan, lassan, csaknem észrevétlen Reám borul a virradatlan est. Hideg szívvel, közönnyel nézek mindent, Ami még …
Ady Endre: Temetetlenül Olvass továbbAdy Endre: Akik mindig elkésnek Mi mindig mindenről elkésünk, Mi biztosan messziről jövünk. Fáradt, szomoru a lépésünk. Mi mindig mindenről elkésünk. Meghalni se tudunk nyugodtan. Amikor már megjön a Halál, …
Ady Endre: Akik mindig elkésnek Olvass továbbReményik Sándor: Szeretném tudni Annyit néztük a Göncöl szekerét. Szeretném tudni: együtt, Együtt valaha fogjuk nézni még? Annyit néztük a hegyek vonalát – Vannak-e másvilági havasok – Fogjuk-e nézni őket …
Reményik Sándor: Szeretném tudni Olvass továbbKosztolányi Dezső: Az ismeretlen, végtelen temetőben Az ismeretlen temetőben én, ismeretlen, kósza lélek, keresztek közt, gyászdalt dalolva virágosan megyek az éjnek, s sírok: ki tudja, miért, miért nem? Megsápadtam, míg …
Kosztolányi Dezső: Az ismeretlen, végtelen temetőben Olvass továbbAdy Endre: Közel a temetőhöz Egy ablaka lesz a szobámnak És arcomon ezer redő S száz lépésre a temető. Kis temető a falu alján, Olyan szelíd s mégis merész: Holdas …
Ady Endre: Közel a temetőhöz Olvass továbbÁbrányi Emil: Mosoly Mosolygott mindig. Mélabús mosoly, Melyben sugár s könny lágyan összefoly. Jól tudtam, hogy nagy, nagy bánatja volt. Nem láttam mégse bájosabb mosolyt. Faggattam, kértem: Nos, mi bántja …
Ábrányi Emil: Mosoly Olvass továbbAdy Endre: Tiltakozni és akarni Hajh, megmaradni nagy betegnek, Sírba-rugandó idegennek, De élni, de élni. Barbárból, úrból nyűvé válni, Igaziból lenni akármi, De élni, de élni. Nem bánni immár semmit-semmit …
Ady Endre: Tiltakozni és akarni Olvass továbbKosztolányi Dezső: Párbeszéd magammal És sokszor megfogom a kezedet, akárcsak egy idegenét, és sokszor a szemedbe meredek, és a szemed egy kút, hideg, setét. És mély. És sokszor látlak ágyadon, …
Kosztolányi Dezső: Párbeszéd magammal Olvass továbbJózsef Attila: A halálról Vas-öltönyben előttem áll A szomorú, néma halál. Hideg csókja Nem izgatja Sóhajtó kebelem. Dörrenés s nem él az élet, Futó ábránd, a multé lett. Nem marasztja, …
József Attila: A halálról Olvass továbbAdy Endre: Ha holtan találkozunk Áldj meg, ha itthagysz, áldj akkor is, Ha rossz voltam. Nem nézhetünk egymás szemébe Majd egykor holtan. Fölpattant, nagy, halott szemeink Kérdve világítják az éjünk: …
Ady Endre: Ha holtan találkozunk Olvass továbbKosztolányi Dezső: Csillagok Ma téli pompafényben felkelétek, aranysugárotok a hóra hull, hadd nézem a fényt, oly rövid az élet! Holnapra már tán ott leszek alul, s ti így ragyogtok épp …
Kosztolányi Dezső: Csillagok Olvass továbbPetőfi Sándor: Sors, nyiss nekem tért… Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit! Ne hamvadjon ki haszon nélkűl e Nemes láng, amely ugy hevit. Láng van szivemben, égbül-eredt …
Petőfi Sándor: Sors, nyiss nekem tért… Olvass továbbAdy Endre: Sirni, sirni, sirni Várni, ha éjfélt üt az óra, Egy közeledő koporsóra. Nem kérdezni, hogy kit temetnek, Csengettyűzni a gyász-menetnek. Ezüst sátrak, fekete leplek Alatt lóbálni egy keresztet. …
Ady Endre: Sirni, sirni, sirni Olvass továbbKosztolányi Dezső: A holtak vonatja Láttátok-e már a holtak vonatját? Az éji rónán nesztelen suhan, vas-házait halállovak vonatják, lámpáiban lidérctűz ég busan. Előtte a kietlen puszta hallgat. az éj ijedve, …
Kosztolányi Dezső: A holtak vonatja Olvass tovább