Kiss Menyhért: Leánykérés

Vers mindenkinek

Kiss Menyhért: Leánykérés

Vers mindenkinek

Selymes, illatos orgonák alatt
Suhanva, halkan egy lányka haladt,
Szive forrongó érzéssel tele,
Bűbájos álom incseleg vele;
– S a tó felől egy fiú jött s köszönt:
“Ha megengedi, elkísérem Önt?…”
És ment a lány a fiú oldalán,
És csattogott a csalogány…

Hol a pünkösdi rózsa fakadott,
Találtak egy rozoga fapadot.
Leültek s a fiú szólt csendesen:
“Egy éve elmúlt, hogy Magát lesem,
Egy éve már, halk észrevétlenül
Lelkem lelkéhez titkon fölrepül”.
Köröskörül a park fényesre vál,
Arany verőfény hulldogál. —

S csattognak, zsongnak vig melódiák,
A nap csókjától izzik a világ,
Friss élet álma rügyön, levelen,
A füvecske is égő szerelem;
“Szeretlek édes, oh de mily nagyon,
De el kell válnunk, én szép angyalom,
Virágos rét hazám s a kék hegyek,
Eljösz-e vélem?” — “Elmegyek!”

S csendben, reszketve, nagy hallgatagon,
— Halk álomzene leng a gályákon,
Mint két rózsatő, mely összefonul
Egymásra hullnak némán, szótlanul;
Suhan a lelkük, mint a gondolat,
Virágos réten, kék hegyek alatt,
Hol egy ódon kúria udvarán,
Ezernyi rózsa, tulipán.

Kiss Menyhért: Leánykérés

Vers mindenkinek

 



Még több vers: