Harsányi Kálmán: Béke
A mezőn,
A réten,
Csöndes nyári éjjel
Harmatos
Köntösét
Teregeti széjjel.
Lomb, virág,
Falevél,
Pehelypuha pázsit,
Halovány
Csillagok
Könyűitől ázik.
Lágy szellő
Sohajtva
Száll a rónán végig,
Susogva
Szeliden
Altató meséit.
Altató
Meséit
Embernek, virágnak,
Kilobbant
Hamvadó
Pásztortűz parázsnak.
Átsuhan
A falun
És bűbájos álom
Enyeleg
Hajnalig
A fáradt pillákon.
Átsuhan
A réten
S millió virága
Kis fejét
Lehajtja
Pázsit vánkosára.
Azután
Tovább száll
És röpte nyomába
Utolsót
Lobban egy
Pásztortűz parázsa…
A hold is
Alkonyul,
S haldokló sugára
Fölragyog
Még egyszer
A sötétlő tájra.
És a szent
Keresztnél
Ott a faluvégen –
Eloszlik
Szeliden
A megváltó-képen…
Harsányi Kálmán: Béke
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink