Garay János: Tavaszi dal
Pusztaságok pusztasága!
Nincs a földnek még virága!
Lombtalan áll a berek,
Víg madárka nem cseveg;
S mégis ah, mi érzet ez,
A mi bennem ébredez,
S mint egy édes sejtelem
Végig rezgi kebelem?
Szellem-csókod az,
Ébredő tavasz!
Oh e bimbó-ezredek
Nem soká kifejlenek!
Ebből illatár fakad,
Abból csörge ér szakad,
Ez növény, az zöldfa-ág,
Ez fűszál lesz, az virág,
S ez, mely itt van keblemen,
Érezem,
Ez – szerelmi dal leszen.
Garay János: Tavaszi dal
Még több vers:
- Karácsony vers
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
Mások erre kerestek rá:
Tavasz vers, tavasz versek, rövid tavaszi versek, klasszikus tavaszi versek, a legszebb tavaszi versek, tavaszi versek felnőtteknek, tavaszi versek szavalóversenyre, tavaszi versek gyerekeknek.