Forgács Antal: A vak fiú dala
Szemem lezárt, nehéz
függönyei mögött
minden biztos egész
sikoltva széttörött.
Jaj milyen karikás,
lobogó csillagot
látok, és mily hibás
halovány-kék napot?
Hideg melódiát
érzek villogni én
a fekete világ
könyörtelen egén.
Torz, tömény dallamok,
tömör, kemény zene,
és rámnéz rég halott
apám fáradt szeme.
Nehéz tekintetét
a szivem érleli,
hallom, mint a zenét
s vörössel béleli
kormos világomat,
s a halál berkeit,
a puha halmokat
elérni ő segit.
Forgács Antal: A vak fiú dala
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink