Endrődi Sándor: Fiaim közt ⋆ Versek mindenkinek

Endrődi Sándor: Fiaim közt

Ép-e még az asztal?
Áll-e még a ház?
Reggeltől napestig
Játék, hancuzás.

Összeforgat mindent
Ez a két gyerek,
Oly nagyon örülnek –
Szinte rettegek.

Sápadozva járom
A szobát körül;
Ha madár, ha gyermek:
Félek, elröpül.

Esténként megnézem
Ágyacskáikat:
“Jó helyed van Kornél?
Bélám, rendbe vagy?”

Lehajlok föléjök,
Halkan suttogok:
“Köszönöm, hogy éltek
S itt maradtatok!”