Vers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Czóbel Minka
Balogfalvi Czóbel Minka (Anarcs, 1855. június 8. – Anarcs, 1947. január 17.) magyar költőnő, a szimbolizmus első hazai képviselője.
Nagybirtokos család gyermekeként született a Szabolcs megyei Anarcson, felmenői közt találjuk Orczy Lőrincet, a generális-költőt, aki Bessenyeiék felvilágosodott mozgalma mellé állt. Szülei balogfalvi Czóbel Imre és gróf Vay Evelina, testvérei István és Emma.
Beutazta Európát, a párizsi Sorbonne-on is hallgatott órákat. A századfordulóra családja elszegényedett. Az 1910-es évektől alig mozdult ki falujából, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy még életében elfeledték Czóbel Minkát, a századfordulós modern líra és Ady Endre egyik előfutárát. Elsők közt írt Magyarországon szabadverseket és vette át a francia dekadensek stílusát, emiatt a Nyugat egyik előfutárának tartják.
Czóbel Minka versei:
Czóbel Minka: Méhesnél Ólomszürke égből Nagy hópelyhek hullnak Lassú tapadással Egymáshoz simúlnak. Fehér hólepedő – Titkos kezek rakják – Elfödi az élet Százezer alakját. Tövis disznó, szúnyog, Békák, zöld seregje, …
Czóbel Minka: Méhesnél Olvass tovább Czóbel Minka: Hóvihar Fázik a boszorkány, Vékony kis ruhája Testét nem takarja, Elfagyott a szárnya. Tova nem repülhet, Fenyügalyra szállott, Zuzmora ellepte Mint egy nagy virágot. Forgószél felkapja, Elvész a …
Czóbel Minka: Hóvihar Olvass tovább Czóbel Minka: Pán szerelme Sipolva megy erdőn, réten, Körülette minden állat, Mint vigan megy, talál egy szép Ingó fehér virágszálat. Lassubb lesz ugráló lépte, Nedves szeme ragyogása, Úgy elbámúl, úgy …
Czóbel Minka: Pán szerelme Olvass tovább Czóbel Minka: Ködvárak Esőcseppek, ködfoszlányok, – Sűrü erdőkön keresztül, Esőcsepptől, ködlepeltől A levélzet össze rezdül. Ködfátyol hamvas szövetjén Láthatlan hold fénye árad, Hegyek ormán épülnek fel, Köd-alkotta fellegvárak. Hűvös szellő …
Czóbel Minka: Ködvárak Olvass tovább Czóbel Minka: A béka A föld kietlen, száraz és kiholt, Igen mély, hosszu téli álma volt. Pedig mi hőn óhajtom a tavaszt! Mi régen vágyva, várva-várom azt. A zöldre hajló …
Czóbel Minka: A béka Olvass tovább Czóbel Minka: Éjjel Hófehéren árad a hold sugárja, Sötétlő kert feketéllő lombjára, Fekete lomb sürüjéből kiválik Egy madár szárnya. Hófehér gyep felett körözve száll el, Betéved majd fekete lombok közé, …
Czóbel Minka: Éjjel Olvass tovább Czóbel Minka: Köd Elsárgult fák levélzetére Hull híves őszi permeteg, Az est homálya ködbe olvadt, – Szívem’ tavasz-vágy szállta meg. Végig sivít az ősz fuvalma Útszéli száraz giz-gazon, A lég …
Czóbel Minka: Köd Olvass tovább Czóbel Minka: Maya Ködpárák hullám-fátyolán keresztül Napsugár szivárványos fénye rezdül Hajnal friss szellő hordja szerteszét Vad menták illatos lehelletét. Zöld pázsitot kiszínezé a reggel Ezernyi fénylő, csilló harmatcseppel. Fű fűszálhoz …
Czóbel Minka: Maya Olvass tovább Czóbel Minka: Sourdine alatt Tavaszi nap, korai nap Süt a zöld erdőre, Sűrü erdő, fenyü erdő Halavány lesz tőle. Halavány is, meg sötét is Kékes-zöldes árnya, Mintha napfogyatkozásba Fehér füzes …
Czóbel Minka: Sourdine alatt Olvass tovább Czóbel Minka: Ködvirágok Ködvirágok, Boszorkányok Szálljunk, szálljunk csöndes éjbe, El sem árúl, Meg se bámúl Szétsugárzó csillagfénye. Madár szárnya, Fáknak árnya, Puha ködben minden alszik, Csöndes éjbe Köd fehérbe Szárnyunk …
Czóbel Minka: Ködvirágok Olvass tovább Czóbel Minka: Még él! Hajnal hasad, reggel ébred – Harmat-tiszta, szép az élet. Őszre fordul a nyár heve, Sárgúl már a fák levele. Minden szenvedélynek vége, Csak boldogság, csend …
Czóbel Minka: Még él! Olvass tovább Czóbel Minka: Julius Kavarodik a fák felett Egy fekete varju sereg. Talán gondolatim szállnak Tetejében a nagy fának? Nyár van, még is szürke az ég, De szomorú lesz a …
Czóbel Minka: Julius Olvass tovább Czóbel Minka: Üvegházból – temetőről Kopár temetőben, Vad éjszaki szélben, Virágot kerestem Hideg havas télben. Fösvények a holtak, Szegény ez a kertem, Csak elszáradt dudvát Zörgő kórót leltem. Asztalomra tettem …
Czóbel Minka: Üvegházból – temetőről Olvass tovább Czóbel Minka: Sesam Még fagy öleli föld felületjét, De mozdul az élet. Az első sugár Szinesre szövi mezők szövetjét, Már utban a sok dalos madár. A vadgalamb már keresi párját, …
Czóbel Minka: Sesam Olvass tovább Czóbel Minka: Nyár vége Piczi fehér felhő Arany búza felett, Széles szekereken Hordják az életet. Sötét ákáczsor közt A szekér nyomába, Kavargó porfelleg Sürün száll utána. Repülni tanuló Fiókgólyák járnak, …
Czóbel Minka: Nyár vége Olvass tovább Czóbel Minka: Elmerülés Csendes Holt-Tiszának jégsima vizébe, Tisztán tükröződik a partok vidéke. Pirosló fűzgalyak, hosszú sáslevelek, Fehérfelhős kék ég, a csendes táj felett. A sás közt egy csolnak szomorú, elhagyott, …
Czóbel Minka: Elmerülés Olvass tovább Czóbel Minka: Ki volt? Mély nyomok a hóban, Elhagyott nagy kertbe’, Kékesre nyomúlva A fehér hó pelyhe. Ki járhatott erre? – Az út oly elhagyott – Látom még a …
Czóbel Minka: Ki volt? Olvass tovább Czóbel Minka: Csillaghullás Csillaghullás a nagy égbe, Boszorkányok esti légbe. Csillaglángot szórnak széjjel Boszorkányok minden éjjel. Egyik a lángot megkapja, Másik dobja, tova adja. Sugarában röpke lángnak, Boszorkányok úsznak szállnak. …
Czóbel Minka: Csillaghullás Olvass tovább Czóbel Minka: Kék levegőben Fehér holdvilág, Fehér felhője, Kék levegőbe’. Nagy nyárfa őszi Arany levélzete, Kék levegőbe’. S valahol távol jár A fekete halál, Az aranysárga Hatalmas nyárfa Megrezdül tőle …
Czóbel Minka: Kék levegőben Olvass tovább Czóbel Minka: Dér Deres reggel, – Akácz vége Benyúlik a Zöldes égbe. Kékes hamvas Vetés felett Kavarog a Varju sereg. Rezdül fénye Napsugárnak, Falunk felől Hangok szállnak: Szél elhordja, Szél …
Czóbel Minka: Dér Olvass tovább