Bárd Miklós: Nem költő…
Bárd Miklós: Nem költő… Nem költő az, ki, mint én, maradi. Helyes a bőgés – van benn valami. A kor szelleme engem itt hagyott, Oda se néki – ballagok gyalog. …
Bárd Miklós: Nem költő… Olvass továbbBlog
Babits Mihály: Elgurult napok
Babits Mihály: Elgurult napok Napjaim mint az elgurult gyümölcsök botlanak, futnak, sárban hemperegnek, végre megállnak, éjjel, s vég időkig kicsi gödrökben poshadnak, felejtve. Ki szedi föl fa alól a gyümölcsöt? …
Babits Mihály: Elgurult napok Olvass tovább Juhász Gyula: A végeken, északon
Juhász Gyula: A végeken, északon E bús erdők fölött – Ma köd van és enyészet – Egy ősi óriásnak Mérföldes lába döngve lépett. Egy ősi óriás – Még él a …
Juhász Gyula: A végeken, északon Olvass tovább Tóth Árpád: Erdőszél
Tóth Árpád: Erdőszél Itt valaha Mátyás király Nézhette az estéli táj Kék fényében a megbuvó vad Nyomán felrebbenő rigókat. Azóta, hogy leáldozott Az a nap, itt mi változott? A szikla …
Tóth Árpád: Erdőszél Olvass tovább Fenyő László: Jegyzetek a csendről: Eszmélet
Fenyő László: Jegyzetek a csendről: Eszmélet Hogy egyszer semmiről se tudjak! Mint árny sejlik a tejüvegen át: a halálnál egy madárpihegéssel gyengédebben, csak sejtsem illatát létemnek, mely merő szárny, fennlebeg …
Fenyő László: Jegyzetek a csendről: Eszmélet Olvass tovább Kemény Simon: Jegyzetek a margóra
Kemény Simon: Jegyzetek a margóra Magamból ki nem léphetek, Szivembe be nem nézhetek, Életet nem cserélhetek. Még hány esztendőt élhetek? Vagy hány hónapot, hány hetet? Tán napokat. Csak perceket? Csak …
Kemény Simon: Jegyzetek a margóra Olvass tovább Békássy Ferenc: A költő
Békássy Ferenc: A költő Áldatlan rossz időkről kell beszélnem, De nincsen ok hogy szomorú legyek, Megtermi lángvirágát szenvedélyem Akármilyen bántók az emberek. Nem lesz szegényebb életem, mint máskor, A mag …
Békássy Ferenc: A költő Olvass tovább Szenteleky Kornél: Szerencse kereke
Szenteleky Kornél: Szerencse kereke Csákányok, pörölyök, ásók és kezek, hámorok és szurtos kis műhelyek munkája és mocskos élete, sok keshedt, keserű hétköznap, köhögés, hajszolt, mosol?tal?n este, suta sóhajok, nyűtt, izzadt …
Szenteleky Kornél: Szerencse kereke Olvass tovább Szenteleky Kornél: Levél a kedveshez késő éjjel
Szenteleky Kornél: Levél a kedveshez késő éjjel Nem tudok írni, bocsáss meg nekem. A fejem zúg, helyemet nem lelem, felcsavarom a rádiót, újságot lapozok, az asztalon új könyvek, felvágatlanok… Hiába, …
Szenteleky Kornél: Levél a kedveshez késő éjjel Olvass tovább Radnóti Miklós: Férfinapló
Radnóti Miklós: Férfinapló Napjaim tetején ülök, onnan lóg le a lábom, hajamon hófelhő kalapoz és szavaim messze, kakastollak közt portverve menetelnek! Mondják, hogy virrad a gödrök alján, füvek alatt csillogva …
Radnóti Miklós: Férfinapló Olvass tovább Sárosi Árpád: Az én hajóm…
Sárosi Árpád: Az én hajóm… A parton álltunk. Tavasz fiai, Acélosak, bizakodók, szüzek. Hivott a tenger, szava egyszerü. Izzott a vágy, máglyáztak a tüzek. És elindultak az élet-hajók, Arany vitorlás, …
Sárosi Árpád: Az én hajóm… Olvass tovább Ady Endre: Élet, élet, élet
Ady Endre: Élet, élet, élet Élet, Élet, Élet, Mindig növekvő menedékek, Tudom én jól, hogy vétek, Mégis olyan jó Szárnyalni felétek. Szárnyalni felétek, Óh, sokféle, gyönyörű étek, Kis, gyarló üdvösségek, …
Ady Endre: Élet, élet, élet Olvass tovább Juhász Gyula: Stanza a Tiszánál
Juhász Gyula: Stanza a Tiszánál Elnézem őt, a régesrégi társat, Ki mindig szótlan és lomhán halad, Ó, láttam véle együtt annyi tájat A fakó, bágyadt honi ég alatt És elmaradtak …
Juhász Gyula: Stanza a Tiszánál Olvass tovább Gulyás Pál: Vízöntő
Gulyás Pál: Vízöntő Te ismered India földjét a te fűved nem itt terem, neked nem az „anyag” szab törvényt az evestrum, az esztelen. Te együtt vándorolsz Krisztussal Lao-ce-val, s Paracelsussal, …
Gulyás Pál: Vízöntő Olvass tovább Czóbel Minka: Hullámok
Czóbel Minka: Hullámok Emberélet! Feltünik itt-ott egy alakja Templomban, vásártéren, magányos utakon, mezőn, Imádkozik ez, szánt amaz, ez szenvedő beteg, Az már nyugszik virágos terítőn. Feltűnik itt-ott egy jelenség, De …
Czóbel Minka: Hullámok Olvass tovább Inczédi László: A szerencse
Inczédi László: A szerencse Az istentől hiába kéred. Az ördöggel hiún szövetkezel. Szaladj utána, be nem éred, Küzdj érte, nem foghatod el. Úgy támad, mint a szél, a felhő. Nem …
Inczédi László: A szerencse Olvass tovább Ady Endre: Pénz a remeteségben
Ady Endre: Pénz a remeteségben Beszálltam egy bús rengetegbe, Égett nagy sebem, égett. Üzengetett hozzám trillázva Az Élet. Ír-füvet fekélyes sebemre Megbékült szívvel raktam: Zúghatott a csúf, pénzes Élet Miattam. …
Ady Endre: Pénz a remeteségben Olvass tovább Sárosi Árpád: Felhők
Sárosi Árpád: Felhők Búcsuzik a nap. Aranysugarak, Mint forró kézszoritás, siklanak. A tetők fölött éji hatalom, Gonoszság virraszt bomló falakon. Felhők szeszélye fent játékot űz: Holt várak ormára holdakat tűz. …
Sárosi Árpád: Felhők Olvass tovább Sáfáry László: Véreim
Sáfáry László: Véreim Fejük felett a gondok úgy bokáznak, mint részeg részesek gyümölcsvesztett tarlón. Az élet sorsa csillog a mesgye táján, mint boldog és erős kalangya, mely vére lesz sok …
Sáfáry László: Véreim Olvass tovább Sáfáry László: Tutajosok
Sáfáry László: Tutajosok A háborút és a békét a nagyurak csinálták, nem tudjuk, ki parancsolta nekik. Nekünk a tél parancsol, hogy nyáron fát úsztassunk a Tiszán. Most nem lehet, mert …
Sáfáry László: Tutajosok Olvass tovább