Benedek Elek: Itthon ⋆ Versek mindenkinek

Benedek Elek: Itthon

Hová lett az öregségem?
Újra itt a gyermekségem.
Jó kedvemnek nincs határa,
Itthon vagyok valahára.

Mint a villám szalad a szán,
Látlak immár, édes hazám!
Zúzmarás fák, havas házak –
Mindegy, csakhogy újra látlak!

Nem süt a nap, felhős az ég,
Porzik a hó, csillog a jég,
Felhő, hó, jég, ej, mit bánom,
Repülök a csengős szánon.

Jaj de szépen szól a harang!
Mintha húzná fehér galamb.
Bárki húzza, jól kongatja,
Szívemet megdobogtatja.

Ni, a házunk hogy mosolyog:
Édes gazdám, Isten hozott!
Hej de jó lesz megpihenni,
Nem zavar itt senki, semmi.

Hová lett az öregségem?
Ujra itt a gyermekségem.
Jó kedvemnek nincs határa:
Itthon vagyok valahára!