
Bárd Miklós: Nem költő…
Bárd Miklós: Nem költő… Nem költő az, ki, mint én, maradi. Helyes a bőgés – van benn valami. A kor szelleme engem itt hagyott, Oda se néki – ballagok gyalog. …
Bárd Miklós: Nem költő… Olvass továbbVers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Bárd Miklós: Nem költő… Nem költő az, ki, mint én, maradi. Helyes a bőgés – van benn valami. A kor szelleme engem itt hagyott, Oda se néki – ballagok gyalog. …
Bárd Miklós: Nem költő… Olvass továbbBárd Miklós: Isten-érzés Ha elszakadni mindentől, mi szent, Szabadulást, szabadságot jelent; Ha földiekhez nincs köze az égnek, Urat nem ismer, független a lélek; Ha szellemének nincs határ, se korlát, S …
Bárd Miklós: Isten-érzés Olvass továbbBárd Miklós: Orvtámadás Orvtámadás volt – elsodró attak, Hozzám ütött a csont lovag, Száguldva jött az új próbálkozásra, Eliszkolt, mikor elhibázta, De két szemgödre gyilkos gúnyt cikázott: Majd holnap győz …
Bárd Miklós: Orvtámadás Olvass továbbBárd Miklós: Végeztem Végeztem… Mi az ami hátra van még? Elgondolom: ha lóra kapnék, Ballagva szótlan, kantárt megeresztve – Már alkonyatig nyomom veszne. Léptetve lassan húznék, mint az árnyék, Csak …
Bárd Miklós: Végeztem Olvass továbbBárd Miklós: Fogytán a lisztláng Fogytán a lisztláng… Sok a jó búza, A szeme teljes, megvan a súlya, Sütetje is jó és a sütemény Kiadósabb a réginél. De a finomabb …
Bárd Miklós: Fogytán a lisztláng Olvass továbbBárd Miklós: Úrnapján Virágzó fák közt napsütésben, Ki sétámat a külvárosba’ végzem, Azt kérdem: mért e cafatos gúnyák? Hová lettek az ünneplő ruhák? Mért ünnepli itt Úrnapját a condra, Szennytől …
Bárd Miklós: Úrnapján Olvass továbbBárd Miklós: Kitavaszodás Mind elmult, mi az életben gyönyör, Hiába minden – az arany vödör Már nem merül meg… Ki s be járnak Hajlékomban a siket árnyak; Mig fönn a …
Bárd Miklós: Kitavaszodás Olvass továbbBárd Miklós: Cigánybúcsú Volt hallgatóm, egy híres vén cigány, Ennek tetszett a muzsikám. Cigánykirály volt – napfényes orom, És halhatatlan a cigánysoron. Muzsikáló buzgalomban Ő hallgatta, én meg húztam, A …
Bárd Miklós: Cigánybúcsú Olvass továbbBárd Miklós: Szélben Mi ütött hozzá? – Borongós alkony, Hiába várom, hogy hangot adjon. Hallgat – didergve gubbaszt a gallyon Föl sem neszel. Csoda-érzékeny fázós madár ez, Ha a szél …
Bárd Miklós: Szélben Olvass továbbBárd Miklós: Hová, hová?… A novembernek éle, foga van. A tél fenyeget a metsző szelekbe: Mi eltámolygunk bús hajléktalan S csak kérdezgetjük: hova, merre? E gazdag sík módos lakót keres. …
Bárd Miklós: Hová, hová?… Olvass továbbBárd Miklós: Füredi emlék E forrásnál töltém be a húsz évet, Akkor itt ujjongott az élet, A napja perzselt tűzzel, lánggal, Az éjje megtelt zsongó szerenáddal, S egy dala volt: …
Bárd Miklós: Füredi emlék Olvass továbbBárd Miklós: Szilveszter A hosszú éjet egyedül virasztom, A meleg fészken szunnyad gyermek, asszony; Künn csikorog, szikrázik a holdfénybe Havas Szilveszter metsző, tiszta éje. Alvók közt ébren egyedül vagyok, S …
Bárd Miklós: Szilveszter Olvass tovább