Bárd Miklós: Szélben
Mi ütött hozzá? – Borongós alkony,
Hiába várom, hogy hangot adjon.
Hallgat – didergve gubbaszt a gallyon
Föl sem neszel.
Csoda-érzékeny fázós madár ez,
Ha a szél fölkel, – ha a szél rákezd,
Amiért itt-ott fészekben kárt tesz,
Megvezekel.
Tavaszi szélben, ráfujt az ősze,
Hallgat a lombok vén regényhőse.
S én, e madárnak jó ösmerőse,
Megyek haza.
Nem volt szép langyos tavaszi estém,
Nem volt szerencsém, kakukot lesvén,
És a tavasznak hozzám ez estén
Egy jó szava.
1928.
Bárd Miklós: Szélben
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink