Babits Mihály: Egy régi szerelmes Velencében

Ó mennyi szerencse
és mennyi talány!
A régi Velence
s az ifjú leány.

Már este van itt benn
sötétül a ház
s kigyúl ereidben
az éjjeli láz.

Hív csendes ölébe
az ágy meg az éj
jer vár gyönyörébe
a vágy meg a kéj.

Ott künn a csatorna
csupa láng, csupa dal:
boldog az, Madonna,
aki fiatal.

1908. augusztus